"A mikrofinanszírozás hazai és nemzetközi  tapasztalatai, lehetőségei" címmel megrendezett mai konferencián, hazai és külföldi előadói között jelen volt Veres János pénzügyminiszter, aki a piacgazdaság kiépítésében, a privatizációban és a nagyvállalati szektor kialakulásában elért sikerekről beszélt, valamint felhívta a figyelmet a kis- és középvállalati szektor nehéz helyzetére, és felzárkóztatásának szükségességére.

A miniszter szerint a kkv-k hátrányos helyzetének ellensúlyozására már hoztak kormányzati intézkedéseket: az egyik legújabb ilyen lépés, hogy januártól a kisvállalkozásoknak megfelelő feltételek esetén, kevesebb társasági nyereségadót kell fizetniük. Új elem az is, hogy 2006-ban 5 millió forint adóalapig 10 százalékra csökken az adókulcs azok számára, akik alkalmazottaik után legalább a minimálbér másfélszerese (a hátrányosabb térségekben legalább a minimálbér) után fizetnek be járulékot.

Az eddigi rendszerben, a kisebbeknek jutó támogatások esetlegessége és a koncentráció hiánya miatt nem volt hatékony a támogatás, a jelenlegi cél azonban éppen az elérhető források széleskörű bővítése.

Külső forrásbevonás

Veres János elmondta, hogy a külső forráshoz jutni szándékozó kis- és középvállalatok száma Magyarországon arányaiban nagyon alacsony. Míg az Unióban a szektor résztvevői 80 százalékban vesznek igénybe külső forrásokat működésükhöz, nálunk ez az arány csak 20-30 százalék. A magyar gazdaságban egyelőre sok az olyan tevékenység, amelynek banki finanszírozása nem vagy csak nehezen lehetséges.

A megoldás kulcsát Kovács István, a Magyar Mikrofinanszírozási Hálózat elnöke, a mikrohitelezéshez kapcsolódó integrált támogatásban látja, amelyet a hazánkban létező vállalkozásfejlesztési programok és a vállalkozásfejlesztéssel foglalkozó alapítványok tanácsadási programjai jelentenek. A rendezvény házigazdája emellett pozitívan értékelte, hogy a következő uniós pályázati ciklusban több pénz fog rendelkezésre állni a vállalatok versenyképességének növelésére.

Mikrohitel Plusz

Aladics Sándor kiemelte, hogy az MFB, a Mikrohitel Plusz Program keretein belül 10 millióról 15 millió forintra növelte a mikrovállalkozások által felvehető kedvezményes kamatozású hitel felső határát, és ezzel a szektor fejlődése melletti elkötelezettségéről tett tanúságot. A fejlesztési bank üzletpolitikai célja az volt, hogy a hitelért folyamodó cégek képesek legyenek a külső forrásbevonás segítségével, egy-egy stratégiai fontosságú eszköz megvásárlása mellett több területen is fejlődni.

JEREMIE

A konferencián betekintést nyerhettünk egy új Európai programterv részleteibe, amely az Európai Bizottság és az Európai Fejlesztési Bank (EIB) közös kezdeményezésére jött létre. A JEREMIE-nek elkeresztelt programról, Marc Schublin, az Európai Befektetési Alap (EIF) divízióvezetője elmondta, hogy célja az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) pénzügyi támogatásainak racionalizálása az unió országaiban. Az Európai Befektetési Alap ezért még az év folyamán felméri a tagországok kis- és középvállalkozásainak finanszírozásában rejlő hiányosságokat és ezt követően tevékeny szerepet vállalna a források elosztásában.