A 2013. február 12-i tranzakció keretében 1,25 milliárd amerikai dollár összegű, 5 éves futamidejű 4,125 százalékos fix kamatot fizető sorozat, továbbá 2 milliárd dollár összegű, 10 éves futamidejű évi 5,375 százalékos fix kamatot fizető sorozat került piacra – közölte ma az ÁKK közleményben. Az 5 éves papír hozama 3,35, a 10 évesé 3,45 százalékkal haladja meg a referenciának számító hasonló futamidejű amerikai kormánykötvények hozamát (ahogy arról ma reggeli anyagunkban már beszámoltunk.)
A kibocsátás főbb adatai
5 éves dollárkötvény
Összeg: 1,25 milliárd dollár
Lejárat: 2018. február 19.
Kupon: 4,125%
Kibocsátási ár: 99,58% Hozamfelár: 2018. január 31-én lejáró amerikai kormánykötvény (UST) + 335 bázispont (320 bázispont a dollár midswap felett)
10 éves dollárkötvény
Összeg: 2 milliárd dollár
Lejárat: 2023. február 21.
Kupon: 5,375% p.a.
Kibocsátási ár: 99,564%
Hozamfelár: 2022. november 15-én lejáró amerikai kormánykötvény (UST) + 345 bázispont (336 bázispont a dollár midswap felett)
A kötvénykibocsátás főszervezői a BNP Paribas, a Citigroup, a Deutsche Bank és a Goldman Sachs pénzintézetek voltak.
Négyszeres túljegyzés
A kötvények iránt az állami kibocsátó közleménye szerint kiemelkedő volt a befektetői érdeklődés. A jelentős (közel négyszeres) túljegyzésnek köszönhetően a kötvényeket az eredeti árindikációnál (UST + 345 bp, illetve UST + 355 bp) szűkebben sikerült árazni. A befolyó összeget az ÁKK Zrt. általános finanszírozási célokra fogja felhasználni.
Az idei kibocsátási terv több mint fele teljesült
A tranzakcióról Borbély László András az ÁKK vezérigazgató-helyettese a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában az MTI tudósítása szerint elmondta, a 2013-ra vonatkozó kibocsátási terv szerint az idén 5,1 milliárd eurónyi devizaadósság jár le, amelynek nagy részét 4-4,5 milliárd eurós deviza kötvény kibocsátással kíván finanszírozni az ÁKK; a keddi kibocsátással az éves kibocsátási terv kicsit több mint fele teljesült.
Jó hír, de...
A devizakötvény-kibocsátásról Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója úgy nyilatkozott, hogy az ÁKK gyakorlatilag az idei év hátralevő részére megoldotta devizafinanszírozásunkat. A magyar tőkepiacnak ez a szakértő szerint mindenképpen jó hír, hiszen azt mutatja, hogy a devizaadósságunk teljes mértékben piaci forrásból finanszírozható, az IMF készenléti hitelkeret nélkül is. Ezazért különösen lényeges, mert a magas külső adósságszint miatt a hazai eszközök különösen érzékenyen reagálnak a piaci hangulatváltozásokra, így egy esetleges hangulatromlás esetén a forintot és a kötvénypiacot is jelentős esés fenyegeti. A piaci várakozásoknak megfelelően történt kötvénykibocsátás azonban most nagymértékben csökkenti kitettségünket a piaci hangulatingadozásnak, ami rövid távon egyértelműen erősödést hozhat a forintnak. Horváth István emlékeztetett ugyanakkor arra is, hogy a hazai deviza árfolyamára leginkább az új jegybankelnök személye lehet jelentős hatással a hazai tőkepiacra, ám itt kevésbé az új elnök személye, sokkal inkább a kormány azon alapszándéka lesz a meghatározó, hogy a növekedési kilátásokat gyengébb forinttal támogassa. Így az euró árfolyama az év nagy részében a korábbi 280 forint körüli szintnél gyengébben, a 300-as árfolyam közelében tartózkodhat a K&H igazgatója szerint
A befolyt összeget átváltották euróra, ami 2,5 milliárd eurót jelent. Arról, hogy ez esetben miért nem euróban bocsátott ki kötvényt az ÁKK a vezérigazgató-helyettes úgy nyilatkozott: azt érdemes megnézni, hogy az adott időszakban melyik piacon van a legtöbb pénz, befektetői szándék, és hol lehet a legjobb hozamokat elérni. Jelenleg leginkább az amerikai befektetési alapok vannak kiéhezve a Borbély által közöltek szerint arra, hogy nem amerikai állampapírokat is vásároljanak, mivel az amerikai állampapírhozamok rendkívül alacsonyak.
Drága vagy olcsó volt a forrásbevonás?
A kötvénykibocsátáshoz kapcsolódóan mindenképp jó hírként érdemes értelmezni, hogy számottevő érdeklődés mellett az idei kibocsátási terv jelentős része teljesült, ahogy arra a jelen, s az előzetes adatok alapján készült korábbi összeállításunkban is utaltunk.
Arról azonban, hogy ehhez a forráshoz drágán vagy olcsón jutottunk hozzá, megoszlanak a vélemények. Az EU/IMF párostól kapható forrásokhoz képest a piaci finanszírozás mindenképp drágább (jelenleg piaci becslések szerint az IMF-től 2,5 százalék körüli hozam mellett kaphatnánk hitelt).
Az is tény, hogy Magyarország a régiós versenytársaknál többet kell, hogy fizessen a befektetőknek, s - miként azt az ÁKK vezérigazgató-helyettese ma reggel nyilatkozta - érdemes a jelentős szabad pénzekkel rendelkező amerikai piacokat megcélozni, még akkor is, ha a későbbi euróra váltás további költségeket jelenthet. Így - bár tény, hogy jelentős érdeklődés mellett adtunk el kötvényeket - az országgal szembeni bizalom nem javult. Olcsóbb forrás pedig csak akkor remélhető, ha ez változik.
