A hazai vállalkozások többsége nem fedezi teljes körűen azokat a kockázatokat, amelyek a tevékenységükhöz elengedhetetlenek lennének, és a biztosítási összegek sem a valós újrapótlási értékhez igazodnak. Pedig ami bekövetkezhet, az be is következik, mondaná Murphy.

Ésszerűtlen döntések

Nem elsősorban a megkötött biztosítások mennyiségével van gond, inkább az a veszély fenyegeti a kkv-k sokaságát, hogy amit havonta biztosításra költenek, az is jobbára ablakon kidobott pénz, ha egy esetleges kárnál csupán a veszteség töredékét fogja fedezni a biztosító által térített összeg. A hazai kkv-k a megfelelő módozatok megkötésében nagyon rosszul állnak - derül ki Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) tájékoztatójából.

- Vagyon- és általános felelősségbiztosítást szinte valamennyi cég köt, de kevesen védik magukat például a gyártósor esetleges leállása ellen. Az ok nem elsősorban a tájékozatlanság, hanem az árérzékenység. A vagyon- és felelősségbiztosítások bizonyos cégméret felett egyéni konstrukciók, a megfelelő és testreszabott fedezet, illetve módozat kiválasztása pedig mindennél fontosabb. Sajnos, most azt látjuk, hogy az ügyfelek költségcsökkentés miatt lemondanak a számukra egyébként szükséges, sőt elengedhetetlen fedezetekről, még a meglévő konstrukciók esetében is. Mások a korábban racionálisnak tűnő limiteket csökkentik radikálisan - mondja Papp Lajos, a szövetség főtitkára.

Sokan a napi működést nem befolyásoló területeken próbálnak megtakarítani: megszüntetik munkavállalóik csoportos balesetbiztosítását vagy a menedzserbiztosításokat. Van, ahol kivették a biztosítási csomagból a döntési hibát lefedő vezető tisztségviselői felelősségbiztosítást, ugyanakkor számos esetben növelték a konkrét tevékenységre vonatkozó - például könyvelői - felelősségbiztosítás kártérítési limitjét.

Más jelenségekre hívja fel a figyelmet dr. Tóth Krisztina, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) felelősségbiztosítási bizottságának vezetője.

- Magyarországon az átlaglakos ritkán próbálja meg érvényesíteni a kárigényét egy vállalattal szemben. A cégek többségének így kedvező a kártapasztalata, és úgy vélik, felesleges felelősségbiztosításra költeni.

Kevesen kötnek munkáltatói felelősségbiztosítást, pedig a munka törvénykönyve objektív felelősséget állapít meg: ha egy dolgozó akár önhibájából elesik a folyosón, a balesetből fakadó kárért a munkáltatót terheli a felelősség. Sőt, ha munkaképtelenné válás miatt járadékot ítél meg a bíróság, a cég köteles azt fizetni, akár élethosszig is. Banális esetekből is lehet hatalmas kárigény. Korábban a munkáltatók úgy vélték, hogy a dolgozó az állása érdekében nem fog pereskedni. Ebben a válság változást hozhat. Tendencia még a vásárlói tudatosság erősödése, és a bírósági eljárások kimenete is egyre inkább a károk érvényesíthetősége irányába mutat.

A szakember úgy látja, a gyártók, szolgáltatók leginkább akkor kötnek felelősségbiztosítást, ha erre kötelezi őket a cég, ahová beszállítanak. A többség csak a vagyontárgyait védi, kevesekben tudatosul, hogy a terméke, szolgáltatása okozta kárt is neki kell megtérítenie. Pedig kedvezőbb díjak felkutatásával is lehet spórolni évi akár több tíz- vagy több százezer forintot.

Spórolás okosan

Egy vállalatnak elsősorban azt kell eldöntenie, melyek azok a kockázatok, illetve fedezetek, amelyeket biztosítani szeretne. Százmillió forint éves forgalomig a biztosítók általában doboztermékeket ajánlanak, az ennél nagyobbak személyre szabott konstrukciók közül válogathatnak. Ez utóbbi területen jellemző a szolgáltatásverseny, a doboztermékek elsősorban az árukban konkurálnak.

- Egy tíz-tizenöt fős cég, konstrukciótól függően, évente ötszázezer és másfélmillió forint között költhet biztosításra, a közepes cégeknél akár a hárommilliót is elérheti a teljes biztonságért fizetett éves díj. Nagy a verseny, hatalmas a kínálat: hasonló termékek között akár 30-40 százalékos árkülönbség is lehet. Érdemes biztosítási szakember segítségét kérni, aki a vállalati biztosítások esetében nem elad, hanem venni segít: tájékoztat, elmagyaráz, és a legjobb ajánlat kiválasztásában működik közre - hangsúlyozza Papp Lajos.

A kár bekövetkeztekor derül ki, hogy valóban jó üzletet kötött-e a cég, azaz a valós kockázatot fedezte megfelelő ár-érték arányban. A szerteágazó területen elkél a segítség, hiszen bármi előfordulhat, és néhány ritka kivételtől eltekintve szinte mindenre lehet felelősségbiztosítást kötni.

Az első lépés a kockázatfelmérés: mivel foglalkozik a cég, mekkora a forgalma, hány főt alkalmaz, mekkora készletet tart, és persze az sem mindegy, hogy a raktárban cement vagy tűzijáték hever.

Vannak konstrukciók, amelyek a kár bekövetkezési valószínűségéhez képest értelmetlenül drágák, és van olyan is, amit felelőtlenség nem megkötni. Sokba kerülhet egy cégnek például a környezetszennyezés, ugyanakkor, ha sok az üvegfelület, ám a javítása viszonylag olcsón megoldható, nem érdemes évi több százezer forintos üvegkár-biztosítást kötni.

Bár lehet, hogy egy speciális problémára más társaságtól kell ajánlatot kérni, az egy kockázatra más-más biztosítónál kötött szerződés jellemzően drága. A kkv-k általában a komplex megoldásokra tudják a legalacsonyabb árat kialkudni. A biztosítók is szakosodtak, igaz, többnyire nem az ügyfél mérete szerint. Jellemzően a működési területre fókuszálnak, s adott ágazatban kínálnak teljes körű fedezetet.

Amire muszáj figyelni

A meglévő biztosításokat is érdemes évente felülvizsgálni: korszerűek-e a konstrukciók, fedezik-e a vállalat aktuális állapotában esetlegesen bekövetkező károkat. A felelősségbiztosításokat a biztosítók amúgy is aktualizálják, mivel itt a díjszámítás alapja az éves forgalom. Ez persze nem azt jelenti, hogy a társaságokat és konstrukciókat mindig versenyeztetni kell, de karbantartani, kockázatot elemezni érdemes. A biztosító ugyanis nem arra vállalkozik, hogy mindent fizet, hanem arra, hogy a vállalt kockázatot téríti. Így előfordulhat, hogy bár az ügyfélnek nincs díjelmaradása, a biztosító mégsem a várakozásoknak megfelelően viselkedik.

- A záradék sokszor elkerüli az ügyfelek figyelmét. Ebben olyan feltételeket köthet ki a biztosító, amelyek teljesülése nélkül nem fogja megtéríteni a kárt. Ilyen lehet a zárcsere vagy a tetőszigetelés felújítása a vagyonbiztosításoknál. Nagyon kellemetlen meglepetés, ha a beázás után benyújtott kárigényt az épület műszaki állapotára hivatkozva utasítják el - mutat rá Papp Lajos.

Tóth Krisztina a felelősségbiztosítások bonyolultságára világít rá. Nem ugyanaz a konstrukció fedezi például a gyártó és a bérmunkában terméket előállító kockázatát. A termékfelelősség-biztosítás jogilag kizárólag a termék jogi értelemben vett gyártóját védi, a bérmunkában például alkatrészt vagy bútort készítő cég jogi értelemben viszont szolgáltatást nyújt, számukra a szolgáltatásfelelősségre kötött konstrukció ad védelmet. Az sem mindegy, hogy a vállalat végterméket vagy részterméket gyárt. Több biztosító kiköti, hogy az alkatrészek által okozott károkért - azaz ha a résztermék okoz kárt az új produktumban - nem vállal felelősséget, vagy csak kiterjesztő záradék és pótdíjfizetés mellett. Érdemes erre rákérdezni.

- A területi hatály is társaságonként eltérő. Általában, ha nincs erre konkrét kitétel, a Magyarországon kívül keletkezett károkat nem téríti a biztosító, de külön záradék vonatkozik az egyes földrészekre is. Ha például egy cég Németországba exportál buszalkatrészt, de tudja, hogy partnere a készterméket Amerikába szállítja, jó, ha a felelősségbiztosítása kiterjed a tengerentúlra. Máskülönben, ha az alkatrészek ott okoznak bármi gondot, a kárt a cégnek kell állnia - hangsúlyozza a MABISZ szakértője.

Problémás lehet a szerződés időbeli hatálya is: a kár okozásakor, a kár bekövetkezésekor és a bejelentés időpontjában is érvényesnek kell lennie. Erre szolgál a „kiterjesztett kárbejelentési idő", amelyet szintén külön díj ellenében lehet kötni. A károsultnak ugyanis öt év áll a rendelkezésére, hogy a kárt érvényesítse. Ha ebben az intervallumban a vállalkozás felelősségbiztosítása megszűnik, a költségeket a cég viseli még akkor is, ha a termék értékesítésének pillanatában érvényes szerződése volt.

Sok jövőbeli kellemetlenségtől megvédheti tehát a cégeket a szerződés tüzetes áttanulmányozása vagy egy biztosítási szakértő bevonása.

Megjelent a Piac és Profit magazin júniusi számában.