Mark Mobius, a Templeton Emerging Markets Group ügyvezető elnöke szerint elég a gyorsan fejlődő ázsiai óriáspiacokra gondolunk, mint Kína vagy India, ahol a naponta rohamos léptékben növekvő energiaigény nincs lefedve.
- Ezekben az országokban ma még több fronton zajlik a kényszerű energiatakarékosság, beleértve olyan, számunkra talán jelentéktelennek tűnő megoldásokat, mint az éttermek egy-egy részének lezárása a vendégek elől, hogy a lekapcsolt villannyal is takarékoskodjanak. Az energiaszükséglet piacot teremt az energiaellátó cégek számára, s mindez vonzó, és hosszú távon is stabilan pozitív eredményekkel kecsegtető befektetési lehetőségeket jelent - állítja a Citigold meghívására nyáron Budapesten járt befektetési szakember.
A nyertesek és vesztesek
A Deloitte friss Régiós 500 Toplistája is igazolja a Mobius szavait: A korábbi évekhez hasonlóan a ranglistát továbbra is a régió energiaipari vállalatai dominálják. Jelenlétük a top 10-ben és a teljes rangsort tekintve is meghatározó. A válság vesztesei pedig a technológia, média és telekommunikációs iparág cégei (számuk a 2009-es 43-ról 39-re csökkent), illetve a fogyasztási cikkeket gyártó, a kereskedelmi és a szállítmányozó vállalatok, amelyeknek száma a korábbi 169-ről 157-re csökkent az 500 legnagyobb között.
A legnagyobb számbeli növekedést azonban a gyáripar produkálta, mely jól tükrözi a 2010-es év export orientált ipari termelésnövekedését. A listán szereplő gyártó cégeknek 2010 során nem csupán a száma nőtt 16-tal (összesen 117-re) de az euróban mért 23 százalékos átlagos bevételnövekedésük is lényegesen nagyobb volt, mint a többi iparágé.
Illékony növekedés
Két szűk esztendő után, amely időszakban Közép-Európa 500 legnagyobb cége a szervezeti hatékonyság érdekében komoly megszorító intézkedéseket hozott, 2010-ben az egy évvel korábbi 16 százalék után a cégeknek már csaknem 80 százaléka növekvő bevételt könyvelhetett el.
Seres Béla, a Deloitte közép-európai pénzügyi tanácsadási üzletágának ügyvezető partnere szerint azonban a növekedés illékony. A válságból kilábaló országok - mint például Lengyelország, Csehország és Szlovákia - és a válságot lassabban leküzdő országok - Románia, Magyarország és Horvátország - idén ugyanazokkal a gondokkal szembesülnek: a fogyasztás fokozatos visszaesése; szigorú költségmegszorítás a cégeknél; az exportlehetőségek fenyegetettsége a nyugati gazdaságok lassulása miatt.
A vállalatok nyereségességére, az állami költségvetésekre és a piacokra nehezedő fokozódó nyomás közepette a legfőbb kérdés az, hogy a 2010-es bevételnövekedés vajon értelmezhető-e a régió tartós stabilitásának biztos jeleként, vagy csupán lélegzetvételnyi időt nyertünk egy újabb zűrzavaros időszak beállta előtt.
