Kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen az Európai Bizottság (EB) a devizahitel-nyújtás korlátozása miatt. Az eljárás megindításának tényén kívül a honlapon részletek nem szerepelnek.
„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei,
a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.
Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!
A magyar szabályozás ütközik az uniós irányelvvel - Kép: SXC
Az EB hivatalos felszólító levelet küldött Magyarországnak, mert úgy ítéli meg, hogy sérti a tőke szabad áramlásának uniós elvét az a 2011 júliusában született kormányrendelet, amely azt írja elő, hogy csak az kaphat devizahitelt, akinek a kérdéses devizában akkora bruttó havi jövedelme van, amely forintra átszámítva meghaladja a minimálbér tizenötszörösét. A bizottság szerint ez olyan jelentős mértékben leszűkíti a lehetséges hitelfelvevők körét, hogy a szabályozás de facto olyan korlátozás bevezetését jelenti, amely a devizahitelezés teljes betiltására hasonlít, amely egyébként pár nappal a kormányrendelet megszületését megelőzően, 2011. július 1-jén szűnt meg. (A devizahitelesek megmentésére szolgáló árfolyamgátról részletesebben itt olvashat!)
Az unió működéséről szóló szerződés általánosságban tiltja a tőke szabad mozgásának bármiféle korlátozását, és ez alól csak ritkán enged kivételt tenni, a szerződésben lefektetett indokok alapján, vagy a közjó érdekében, kényszerítő okok miatt. A korlátozásnak arányosnak és megfelelőnek kell lennie a kitűzött cél elérésére, de az uniós szabályok szerint nem mehet tovább az ehhez szükségesnél.
Céges devizahitel: van megoldás a tőkeveszteségre
Új szabály segíti a devizaárfolyam-ingadozás miatt tőkeveszteséggel küszködő cégeket a gazdasági társaságokról szóló törvény október 16-án hatályba lépett módosítása értelmében. A vállalkozások korábban jellemzően azért választották a devizás (euróban történő) hitelfelvételt, mert az exportból származó bevételük erre fedezetet adott, vagy mert a kiszámítható árfolyamszint mellett ez a megoldás olcsóbbnak tűnt számukra. Az euróban eladósodott cégek jelentős része a kedvezőtlen piaci hatások és az árfolyammozgások együttes eredményeként elvesztette a tőkéjét (vagy annak nagy részét), ezt azonban a törvényi előírások értelmében meghatározott időn belül pótolniuk kell, különben súlyos szankciók, végső esetben felszámolás fenyegeti őket.
A Távirati Iroda értesülése szerint a bizottság úgy gondolja, hogy a magyar szabályozás az arányosság elvét sérti, mert az elérni kívánt célt más módon, kevésbé restriktív, de hatékony intézkedésekkel is el lehetne érni. A bizottság tisztában van a magyarországi helyzettel és a devizában való túlzott eladósodás következményeivel, ezért az intézkedések célját egyáltalán nem is vitatja. Brüsszel ennek a "legitim" célnak az elérésére ugyanakkor például a fogyasztóvédelmi szabályok szigorítását, más körültekintő hitelbírálati szempontok megállapítását vagy jogilag nem kötelező eszközök alkalmazását is elfogadhatónak tartaná, amelyekről Magyarország az uniós jog engedte kereteken belül szabadon határozhat.
A döntés a kötelezettségszegési eljárás megindításáról június 20-án született. Ennek puszta tényét, a részletek ismertetése nélkül a bizottság a honlapján is közzétette. Ha egy kötelezettségszegési eljárást a bizottság a második vagy a harmadik szakaszba léptet, tehát ha egy ügyben a brüsszeli testület indoklással ellátott véleményt küld, vagy az Európai Bírósághoz fordul, arról még aznap a nyilvánosság számára is elérhető közleményt tesz közzé. A kötelezettségszegési eljárások megindításáról, azok első szakaszáról, a hivatalos felszólító levélről viszont aznap a bizottság sajtószolgálata semmilyen információt nem ad, az csak napokkal később kerül fel a testület honlapjára.
Tolonganak a kedvezményes hitelért a kkv-k
Töretlen érdeklődés övezi a Magyar Nemzeti Bank kedvezményes hitelprogramját, a jóslatokkal ellentétben a kkv-k nem elsősorban a devizahitelek kiváltása iránt érdeklődnek. „Az intenzív tájékoztatásnak köszönhetőn egyre több helyről kapnak információt a vállalatok a Növekedési Hitelprogram részleteiről, így az érdeklődés is fokozódik. Elsősorban az I. pillér, azon belül is főként a forint beruházási hitelkiváltás, a forgóeszköz és gépbeszerzés finanszírozása iránt tapasztalunk nagyobb igényt, míg a devizaalapú kölcsön kiváltására fordítható II. pillér iránt egyelőre kisebb az igény, habár a II. pillérre is közel hasonló nagyságrendű összeget bocsátott rendelkezésre az MNB” – mondta Huszár Róbert, a K&H Vállalati és intézményi banki szolgáltatások üzletág vezetője. (Itt megtudhatja, ki kaphat kedvezményes hitelt!)
