Egyelőre csak részlegesen teljesül a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara vágya: a Magyar Befektetési és Kereskedelem-fejlesztési Közhasznú Társaság. a javára bomlik fel, de csak a nem régióközpont településeken lévő kht-irodák kerülnek át az MKIK-hoz. A régóta szorgalmazott változtatásról Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter, illetve Parragh László kamarai elnök állapodott meg egymással azon a június 7-én tartott megbeszélésen, amelyen az államigazgatás és a gazdasági köztestület egymáshoz való "közeledéséről" foglaltak állást. A tárca vezetője az eszmecsere után nyilvánosságra is hozta, hogy a kormányzati 100 lépés program egyik lényegi része, hogy több levegőhöz juttassák a vállalkozásokat, úgy, hogy ennek érdekében az állam túlzott és ugyanakkor kishatékonyságú beavatkozásain változtassanak. A kis és középvállalkozásoknak tehát aktívabb segítséget nyújtanak, néhány programot pedig a minisztérium és a kamara másfél hónap alatt kidolgoz és a nyilvánosság elé terjesztenek.
A legsikeresebb, közös bábáskodással létre hozott hitelterméknek, a Széchenyi kártyának a bővítését tervezi a minisztérium, illetve a kamara, azaz a beruházásokat segítő kölcsönök igénybe vételét is lehetővé teszik a kártyabirtokosoknak, akik a forrást az MHB refinanszírozásában, s az MKIK-n keresztül vehetik majd igénybe. A beszállítói hitelprogram ugyancsak közös szülemény lesz, s ehhez a termékhez is a kamara juttatja hozzá az üzleti szférát, pontosabban a nagyvállalatoknak partnerévé váló KKV-kat. Ezzel a korábbi Lánchíd faktoring programot szándékoznak kiváltani. Az európai uniós pénzek kis és közepes vállalkozásokhoz való juttatásából ugyancsak nagyobb szerepet vállal az MKIK, a módszerét is kidolgozza a gazdasági köztestület annak, hogyan lehet a pályázatírást jobb minőségűvé tenni.
Az intézményfejlesztésnek két lépését jelentette be a miniszter, azaz a már jelzett kereskedelem-fejlesztés szervezete, az ITDH alakul át, illetve a KKV-k fejlesztésének intézményrendszerét korszerűsítik közös erővel. Kóka János azt azonban jelezte, hogy a Magyar Befektetési és Kereskedelem-fejlesztési Kht. nem szűnik meg, hiszen a kamarához kerülő területeken kívül számos hagyományos faladata van és marad a vállalatnak. A kereskedelem-fejlesztés részleges átadását pedig az indokolja, hogy az MKIK országos hálózatával közelebb van azokhoz a vállalkozásokhoz, amelyeknek az ilyen természetű segítségre szükségük van. Javában tart a minisztériumi közigazgatás korszerűsítésének modellezése, melyhez kimunkálnak egy úgynevezett pilot-programot. A miniszter és az elnök közös erővel eldöntötte, bevonják e feladat megvalósításába a kamara azon munkabizottságát, amelyik az eddigiek során megfogalmazott kritikáiban rendszeresen taglalta, hogyan kellene az államnak máshogyan működtetnie önmagát. Ezt a kamarai "beleszólást" - fejtette ki Parragh László elnök - azért tartják igen fontosnak, mert létre jöhet egy attól is hatékony minisztérium, hogy mérhető teljesítményű, szolgáltató szervezetként tevékenykedhet a jövőben. Az elnök megjegyezte, a kamarai infrastruktúra jelenleg is alkalmas arra, hogy - bár többletforrások nem lesznek - a Lánchíd faktoring utódjával "megtalálják" és hatékonyan szolgálják a vállalkozásokat.
Az MKIK elnöke az egykulcsosnak mondott kormányzati adóelképzelésekről is kifejtette a véleményét. Leszögezte, hogy az áfa semmi szín alatt nem egykulcsos, hanem kétkulcsos, de a fontosabb szempont az, hogy ha magasabb a szomszédos országok egykulcsos áfájánál, akkor tovább nő a versenyhátrányunk. Parragh szerint jó üzenet a 16 százalékos társasági adó, a visszalépés kárt is okozhat, illetve akkor talán mégsem, ha a többi adóra vonatkozó változtatások üzenete összességében pozitív. De ezeket az üzeneteket a kamara egyelőre még nem ismeri.
