Magyarország uniós csatlakozásával nem csak a közös európai piac, hanem korábban nem elérhető adótervezési és adó-optimalizálási távlatok is megnyíltak a hazai vállalkozások és cégtulajdonosok előtt. Ugyanis 2004. május 1-jén Magyarország is számos - az anyavállalatok és leányvállalataik viszonyát szabályozó - uniós irányelvet vett át teljes egészében, így többek között az úgynevezett átalakulási direktívát is. Mivel e direktíva szerint nem adóztatható az ugyanazon tulajdonoshoz tartozó uniós vállalkozások közötti részesedéscsere (equity swap), ezért a hazai cégtulajdon egyszerűen "elcserélhető" egy olyan másik uniós országba, ahol a cég vagy céges üzletrész értékesítésének feltételei jóval kedvezőbbek.
"A hazai kis és közepes vállalatok tulajdonosai jellemzően kevés tőkével, kiváló szaktudással és a szűkösen rendelkezésre álló eszközökkel indították el vállalkozásukat, amely a cégeladás pillanatában - az általában nehéz start ellenére - már határozott piaci értékkel bír, és komoly árfolyamnyereséggel kecsegtet" - nyilatkozta Rybaltovszki Péter, a Crystal WorldWide ügyvezetője. "A cégeladásból származó nyereséget itthon 25%-os árfolyamnyereség-adó sújtja, amelynek megfizetése a direktíva nyújtotta lehetőségek kihasználásával elhalasztható, illetve elkerülhető."
A részesedéscsere lényege, hogy a cégtulajdonos hazai cégének üzletrészét egy szintén a tulajdonában lévő másik uniós országban bejegyzett cég részesedésére cseréli. A tranzakció - az átalakulási direktívának köszönhetően - adómentességet élvez. A hazai cég teljes vagy részleges eladása ezután már a külföldi cégbe cserélt üzletrész eladásával történik - akár teljes egészében árfolyamnyereségadó-mentesen, Magyarország határain kívül. Jelen pillanatban Ciprus az egyik olyan európai holdingközpont, amely ideális feltételeket nyújt a részesedéscsere-tranzakciók lebonyolítására.
A cégbe cserével bevitt külföldi üzletrész értékesítése - amennyiben az a külföldi cég többségi hányada - Cipruson árfolyamnyereségadó-mentes, és csak akkor keletkezik tényleges adófizetési kötelezettség, ha a tulajdonos a ciprusi céget is eladja. A céges üzletrészt, vagy vállalkozást értékesítő tulajdonosok többségében már nem saját megélhetésük biztosítására fordítanák a cégeladásból származó összeget, hanem további - például ingatlan- vagy tőkepiaci - befektetéseket terveznek, így nem elsődleges cél, hogy a cégeladásból befolyó pénz az szja megfizetése után adózottan saját bankszámlájukra kerüljön. A befektetésre szánt összegről a későbbiekben is dönthet úgy a tulajdonos, hogy - részben vagy egészben - adózás után feléli.
A hazai céges üzletrész részesedéscserés értékesítése után, a magyar tulajdonosnak még számos lehetősége van a befolyt vételár felhasználására: a ciprusi vállalaton keresztül újra befektetheti, vagy magáncélú felhasználás esetén 2007-től a ciprusi tőzsdére való belépéssel, 10%-os kedvezményes osztalékadókulccsal osztalékként kifizesse.
Agatha Katsis, a ciprusi Christodoulos G. Vassiliades & Co. jogi iroda képviselője hangsúlyozta: stratégiai elhelyezkedése, politikai stabilitása, fejlett infrastruktúrája és kedvező adózási feltételei miatt Ciprus mára nem csak a Közép-Kelet, de az Európai Unió egyik legjelentősebb pénzügyi és adótervezési központjává vált. A szigetország gazdaságpolitikájában is kiemelt szerep jut annak, hogy az unió kvázi holdingközpontjaként elősegítse a külföldi vállalkozások adótervezési és adóoptimalizálási tevékenységét. Ennek hátterét egyrészről a kedvező ciprusi adórendszer, másrészről pedig az a tény biztosítja, hogy Ciprus már több mint húsz külföldi állammal kötött a kettős adózás elkerüléséről szóló megállapodást.
