Az Europion kutatásainak számai jól mutatják a magyar emberek érzelmi kötődését a tűzijátékokhoz: a közös élmény fontosságát, a látvány varázsát és a hagyomány erejét, ami egy dolgot biztosan igazol: ha okosan, szabályosan és innovatívan használjuk, a tűzijáték a jövőben is ugyanúgy hozzátartozhat az ünnepeinkhez, mint a Himnusz vagy a családi koccintás éjfélkor.

Az állatbarátok nem szeretik

Áprilisban tette közzé a Fővárosi Önkormányzat azt a kérdőívet, amely a budapestiek tapasztalataira és véleményére kérdezett rá a pirotechnikai eszközök szilveszteri használatával kapcsolatban. A társadalmi konzultáció eredményeiből egyértelműen kiderült: a túlnyomó többség számára (73 százalék) minden kellemetlensége ellenére a tűzijátékok eddig nem okoztak semmiféle egészségügyi panaszt. Mindezek ellenére – főként a kutyatartók és állatbarátok – többsége indokoltnak tartaná a jelenlegi szabályok megváltoztatását. Ők leginkább a hanghatásokat érzik zavarónak, és az állatok védelmét tartják kiemelt jelentőségűnek: ennek megfelelően véleményük szerint a tűzijátékok használatának időbeli szűkítése kiemelten fontos lenne (81 százalék), ami egyébként azért is érdekes, mert valójában ez az álláspont a szakma képviselői véleményétől sem áll távol.

Kulturális és nemzeti jelentőség: egy élmény, ami összeköt generációkat

Az Europion júliusban végzett kutatása szerint a magyarok jelentős része (63 százalék) úgy gondolja, hogy minden kellemetlenség ellenére a tűzijáték kimondottan fontos kulturális és közösségi szereppel bír. A megkérdezettek több mint fele (58 százalék) fontosnak tartja, hogy a tűzijáték megmaradjon a nemzeti ünnepek részeként, amit figyelembevéve nem csoda, hogy az ország túlnyomó többsége számára az augusztus 20-a ünnepség sorozat elképzelhetetlen tűzijáték nélkül.