A tűzijáték megrendezése elsősorban a fővároshoz kötődik, de egyre nagyobb igény mutatkozik arra, hogy az ilyen jellegű események vidékre is „leköltözzenek”. A magyarok mintegy fele (42 százalék) egészen biztosan szeretné, ha nemcsak a nagyvárosokban, de egyre több vidéki településen is lennének tűzijátékok, amihez egészen biztosan hozzászámolhatjuk a 25 százalékéknyi „egyet is ért meg nem is” válaszadók egy részét is, ami pedig jól mutatja, hogy a vidéki közösségek is vágynak az olyan közös ünneplésre, ahol a helyi lakosok egy estére együtt lehetnek, és a mindennapok gondjait félretéve a látványra figyelhetnek. Másképp fogalmazva, jelentős igény mutatkozik arra, hogy a tűzijáték élménye szélesebb körben elérhető legyen.

A fiatalok lelkesedése – a hagyomány jövője

A fiatalok nem csak nézni szeretik a tűzijátékokat, de maguk is aktív felhasználói a pirotechnikai eszközöknek! A magyar fiatalok (16-29 évesek) körében a tűzijáték iránti lelkesedés és annak személyes felhasználása is kiemelkedő: a válaszadók mintegy 43 százaléka évente legalább egyszer használ valamilyen pirotechnikai eszközt, 10 százalék pedig évente többször is.

A törvényi szigorítás növelné az illegális vásárlást

A kutatás talán egyik legérdekesebb kérdése arra vonatkozott, hogy mennyire erősíti a törvényi szigorítás az illegális vásárlás ösztönzését. Arra a kérdésre, hogy „Beszerezné-e más forrásból, ha nincs hivatalos árusítás?” 8 százalék azt felelte, hogy „Igen” – tehát aktívan keresne alternatívát, 17 százalékuk pedig azt mondta, hogy „talán” – ami alapján joggal feltételezhető, hogy a magyarok 25 százaléka, azaz minden negyedik magyar hajlana arra, hogy szigorúbb törvényi szabályozás esetén az illegális vagy nem teljesen szabályos beszerzés irányába induljon el.