A cafeteria halála?

Ha a kormányzat szerdán bejelentett terve, hogy a cafeteria után fizetendő Eho 27 százalékra nő, megvalósul, félő, hogy az eddig cafeteriában adott pénzek a jövőben feketén, vagy sehogy nem kerülnek a dolgozókhoz. Az adóhatóság bevétele mindkét esetben csökken.

2012. október 18.

Piac&Profit

A kormány szerda reggeli bejelentése nyomán valószínűsíthető, hogy a béren kívüli juttatások Eho mértékét felemelik 10-ről 27 százalékra.

Mit jelentene a gyakorlatban, ha ez valóban bekövetkezik?

Megszűnik a különbség az eddig kedvezményes, összesen 30,94 százalék közterhet viselő juttatások, - ilyen az Erzsébet utalvány, SZÉP kártya, önkéntes pénztárak, stb. – és bármilyen más cafeteriában adott juttatás között.

Hiszen a cafeteria rendszer választéklistájába bármilyen áru, szolgáltatás beemelhető. Nem lenne különbség, hogy a dolgozó Erzsébet-utalványt vagy bármilyen más utalványt kap, - amire ráírják, hogy mire váltható be -, SZÉP kártyát kap vagy külföldi utazásra is beváltható utazási csekket. Viszont a minap megnyirbált kedvezményű biztosítások (a jövőre tervezett változásokról itt olvashat) sem kerülnek hátrányba, a befektetések ugyanannyiba kerülnének, mint az egészség- vagy nyugdíjpénztár.

Ez így önmagában még nem lenne tragikus, csakhogy a juttatások adóelőnye olyan

Kevesebben adnak kevesebbet

Több mint 14 százalékkal kevesebb vállalat ad béren kívüli juttatást dolgozóinak idén szemben az elmúlt évvel , mondja az OTP Pénztárszolgáltató kutatásra hivatkozva. A visszaesés elsődleges oka a pénzügyi keretek szűkössége. Az egy munkavállalóra jutó béren kívüli juttatások összege átlagosan hét százalékkal csökkent a legalább 100 alkalmazottat foglalkoztató cégek körében végzett OTP kutatás szerint. A K&H A kisebb vállalatok körében végzett felmérése is hasonló eredményt mutat: minden cafeteria elem esetében jelentős visszaesés tapasztalható a néhány évvel ezelőtti alkalmazáshoz képest 2012-ben, amikor vállalkozásoknak már csak 53 százaléka szeretné alkalmazni a cafeteria juttatásokat szemben a korábbi 70-80 százalékos aránnyal. 2012-ben a cégek 22 százaléka szabott 60 ezer forintos, vagy annál alacsonyabb éves cafeteria-határt. Kevesebb cég kisebb összeget szán tehát béren kívüli juttatásokra mostanában.

mértékben szűkül, hogy a munkáltatók nyilván elgondolkodnak rajta, hogy így megéri-e. A felmérések is azt mutatják, hogy a jelen gazdasági helyzetben könnyen feladják.

És ne felejtsük el, hogy a cafeteria nem kötelező, a munkáltató szándékán múlik. Könnyen bumeráng lehet az adóemelésből, ha a munkáltatók egyszerűen megszüntetik, és nem béresítik. Így nemhogy nem nő, hanem még csökken is az adóbevétel, a szolgáltatói szektor bevételkiesésével pedig még nem is számoltunk.

De ez még csak terv, talán a megvalósítás előtt újraszámolják…

P. Király Ágnes Top Cafeteria