A direktíva és a hazai törvény célja, hogy visszaszorítsa a pénzmosást (bűncselekményből származó pénzek a pénzügyi rendszerbe történő befektetését, eredetének álcázását, majd visszaforgatását a gazdaságba), valamint hogy megakadályozza a terrorista szervezetek, terrorcselekmények megvalósításának támogatását. (Az ilyen pénzek mozgásához, utalásához általában a pénzmosáshoz hasonló módszereket alkalmaznak.)
"A törvény életbelépését egy rövid átmeneti időszak követi, amely biztosítja a felkészülést a felügyeletnek, valamint a pénzintézeteknek is" - mondja Kühn János, az Ernst & Young Visszaélési-kockázatkezelési Szolgáltatások üzletágának vezetője. "A bankok nagyobb mozgásteret kapnak az ügyfelekkel való kapcsolattartásban: a jogszabály adta keretek mellett saját hatáskörben szabhatják meg, milyen ügyfélkör minősül számukra magasabb, illetve alacsonyabb pénzmosási kockázatúnak. Ezzel egy időben viszont mostantól törvényi kötelezettségük lesz az ügyfelek "viselkedésének" folyamatos nyomonkövetése - pénzmosási szemszögből."
A törvény főbb változásai:
Ügyfeleket érintő változások
- Kockázatalapú ügyfél-átvilágítás bevezetése - bankoknak saját belső elbírálási rendszerük szerint be kell sorolni ügyfeleiket kockázati kategóriákba (szegmentálni) és e szerint ügyfél-azonosítást végezni
- Nem természetes ügyfelek esetén tényleges tulajdonos azonosítása - Cél, hogy megtudják, ki áll a vállalat mögött
- Kiemelt közszereplők (PEP) fogalmának és hozzá kapcsolódó ügyfél átvilágítási intézkedések bevezetése - külföldi lakhellyel rendelkező ügyfelekre vonatkozó kötelező eljárás annak felderítésére, hogy országában közéleti szereplő-e (pl. állami tisztviselő). Amennyiben igen, a velük létesített üzleti kapcsolat fokozott elemzése és nyomonkövetése kötelező a PEP-ek számára saját országukban esetlegesen felajánlott kenőpénzek külföldi átmosásának megakadályozása érdekében.
- Egyszerűsített és fokozott ügyfél átvilágítás - aki alacsony kockázati besorolású, annál limitált azonosítás, aki magas, annál több adat bekérését teszi lehetővé
- Azonosítási kötelezettség limitje 3,600,000 Ft-ra emelkedett a korábbi 2,000,000 Ft-ról - a piaci méreteket követően az összeghatár emelkedése (A postán ennél jóval kevesebb összeg esetén is azonosítanunk kell magunkat.)
Belső banki folyamatokat érintő változások
- Az ügyféllel történő üzleti kapcsolat folyamatos nyomonkövetése (monitoring) - annak folyamatos vizsgálata, hogy az üzleti kapcsolat összhangban áll-e a már regisztrált pénzmosási kockázati profillal
- Levelezőbanki kapcsolatok - egy bank más banknál vezetett bankszámlája és banki kapcsolatai. Mielőtt ez megtörténik, meg kell győződni, milyen eljárásokat és kontrollokat alkalmaz a pénzmosás elleni harc területén. Amely bankról az derül ki, hogy nem megfelelő a pénzmosás elleni rendszere, vagy pénzmosás és terrorizmus finanszírozás szempontjából embargós, illetve embargós országban működik, akkor a vele létesítendő üzleti kapcsolat nem jöhet létre.
- Fiktív bankkal (shell bank) történő kapcsolat tiltása - olyan országok bankjai ahol nem működik bankfelügyelet (pl. Kajmán szigetek) (A bankok egyre többet költenek a pénzmosás elleni küzdelemre...)
Egyéb változások
- Pénzügyi információs egységként működő hatóság 2008. január 1-től a VPOP. - eddig az ORFK-nál volt
