Október elején fogadták el a Nemzeti Energiastratégiáról hozott országgyűlési határozatot, ami elvileg lehetővé teszi, hogy ehhez illeszkedő koncepciókkal, cselekvési tervekkel és ágazati stratégiákkal kiegészülve egységes és áttekinthető rendszer alakuljon ki. A stratégia 2030-ig részletes javaslatokat tartalmaz, és egy 2050-ig tartó útitervet is felállít, amely globális, hosszabb távú perspektívába helyezi a javasolt intézkedéseket. (A villamos energia felhasználása az elkövetkezőkben 10-15 százalékkal nőhet, nem kis részben a közlekedés villamos áram felhasználásának a növekedése miatt.)
Energiafüggetlenség és energiaszegénység
A stratégia elsődleges célja az ellátásbiztonság optimalizálása, a versenyképesség növelése és a fenntarthatóség elveinek érvényesülése. A célok megvalósulásához a határozat szerint csökkenteni kell az energiaimport-függőséget - részben a források és az útvonalak diverzifikációjával -, erősíteni az állami szerepvállalást, mérsékelni a lakosság energiaszegénységét - vagyis változtatni azon, hogy a jövedelem több mint 10 százalékát energiára kell fordítani -, és ösztönözni a kapcsolódó iparágak hazai fejlesztését.
A dokumentum a megújuló energiaforrások felhasználásának növelését, valamint azok itthoni és decentralizált előállítását kezdeményezi, többek között az energiafüggetlenség növelésének érdekében. Ugyanakkor hangsúlyozza az atomenergia jelenlegi kapacitásainak megőrzését, a regionális energetikai infrastruktúra fejlesztését, új energetikai intézményrendszer kialakítását, valamint az energiahatékonyság és energiatakarékosság fokozását is. Az előterjesztés a sarokpontok közé sorolja a kétpólusú mezőgazdaság létrehozását, amely a fenntarthatósági és piaci szempontok szerint rugalmasan képes váltani az élelmiszer-termelés és az energetikai célú biomassza-előállítás között.
Zavart okozhat a változás
Változik a megújuló energia támogatási rendszere is. 2012 júliusában léphet életbe a kötelező átvételi rendszert (KÁT) felváltó megújuló támogatási rendszer (METÁR). Ez az eddigi - a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia kötelezően a piacinál magasabb áron való átvételén alapuló - támogatási rend helyett, az osztrák és német rendszerhez hasonlóan, a kötelező betáplálási tarifát képviselő rendszert (Feed in Tariff - FiT) alkalmazza. Ez is a termelést támogatja, de differenciált árat vezetne be a technológiától és a teljesítménytől függően. Hangsúlyosabbá válik a kapcsolt termelés ösztönzése: a jövőben az új erőművek csak akkor számíthatnak támogatásra, ha a villamosenergia-termelés során előállított hőenergia is hasznosul. Az egyes energiahordozók átvételi árát jogszabály fogja meghatározni. Megjelenik azonban az a gondolat is, hogy kvótákhoz kötik az egyes energiahordozó-fajtákat használó erőművek létesítését. (2050-re Magyarország szinte teljes energia ellátása kielégíthető lenne megújuló forrásokból a Greenpeace friss tanulmánya szerint.)
Az Ipari Energiafogyasztók Érdekképviselete Egyesülés (Ipenerg) bár egyetért a támogatási rendszer alapelveivel, kétségeinek adott hangot e kettő egyidejű alkalmazásával kapcsolatban, mert úgy vélik, ez szabályozási zavarokhoz vezethet. A kormány által megtárgyalt rendszer féloldalas, két szempontból is, állapítja meg a szakmai szervezet. Egyrészt nem vonatkozik önálló hőtermelésre, annak ellenére, hogy az év elején elfogadott Nemzeti Megújuló Cselekvési Terv a megújuló hőtermelést kiemelt fontosságúnak tartja, és hogy sok esetben az önálló hőtermelés racionálisabb, mint a villamos energiával kapcsolt hőelőállítás. A METÁR által nyújtott termelési támogatás és az egyéb beruházási kedvezmények kapcsolata is kidolgozatlan, ami túlzott vagy alultámogatásokat eredményezhet a szervezet szerint.
Szabályozott égés
A tervek szerint szigorú kritériumokat vezetnek be az erdészeti biomasszára. A jövőben csak a tűzifa vagy annál gyengébb minőségű fa, illetve hulladék, melléktermék tüzelésével előállított villamos energia termelését lehet támogatni. A koncepció a biomassza-erőműveket alapesetben 10, távhőrendszerhez csatlakozó erőmű esetében 20 megawattig javasolja támogatni. A fenntarthatóság erősítésére minimális hatékonysági követelményeket is rögzítenek. Új elem a kvóták bevezetése, amelynek egyik célja, hogy csak a térségi biomassza- és geotermikus potenciálokhoz igazodóan lehessen új erőműveket telepíteni. A faállomány védelmében javasolt szigorú intézkedések közé tartozik olyan mikrokörzetek kialakítása is, ahol a helyi - 30 kilométeres körzetben előállított - biomasszát égetik el. Ez utóbbit szintén kivitelezhetetlennek tartja az Ipenerg, mivel az erdészeteket, tűzifa-kereskedőket nem lehet korlátozni abban, hogy terméküket csak bizonyos távolságon belül értékesítsék, ez ugyanis európai uniós szabályokat sért. Társadalmi hasznosság szempontjából kedvezőbb megoldásnak tartanák, ha a szabályozás nem az erőművek teljesítményét korlátozná, hanem a támogatásukat valós hőigény meglétéhez kötné.
A Biomassza Erőművek Egyesülésének főtitkára, Rudolf Péter szerint nagyon fontos, hogy a METÁR-ba olyan árak kerüljenek, amelyeknél megéri alternatív energiába fektetni. A pénzügyi szektor alapvetően hajlandó lenne finanszírozni a megújuló energetika befektetéseit, ám csakis akkor, ha látható a megtérülés - derült ki egy konferencián, azonban jelenleg nincs olyan biztos szabályozó környezet, amely ezt lehetővé tenné.
