Óriási károkat okozott július 7-én az az országos vihar, amelynek tudományos hátteréről Dr. Gál Tamást, az SZTE TTIK Légkör- és Téradattudományi Tanszék tanszékvezetőjét kérdeztük.
– A vihart megelőzően a Földközi-tenger hőmérsékleti anomáliája elérte a 6°C-ot, ami azt jelenti, hogy több helyen 6°C-kal melegebb volt, mint a sokéves átlag. Ez a megnövekedett tengerhőmérséklet jelentős párolgást és vízgőzmennyiséget eredményezett, ami kulcsfontosságú volt a vihar kialakulásában. A meleg, nedves levegő nagy mennyiségű látens hőt tartalmazott, amely a légkörbe jutva instabilitást okozott. A hőhullám következtében rendkívül nagy hőmérséklet-különbség alakult ki a térségben. Július 7-én az ország keleti felében tartott ki a legintenzívebben a hőség. Dévaványán 38,9°C-ot mértek, ezzel megdőlt az erre a napra vonatkozó országos maximum-hőmérséklet rekordja. A hidegfront érkezésének idején az országon belül szokatlanul magas, 10-15°C-os hőmérséklet különbségek is kialakultak, ami nagy instabilitásra is utalt – mondta el az SZTE Földrajz- és Földtudományi Intézetének oktatója.
Fotó: Depositphotos