2050-re a klímaváltozás 529 000 emberéletet fog követelni, állítják tudósok a tekintélyes Lancet tudományos folyóiratban megjelent tanulmányukban. Az elhalálozások oka főként szívbetegség, rák, agyvérzés lesz, melyeket a hőség okoz majd. A melegebb klíma miatt körülbelül 4%-kal fog csökkenni a gyümölcs- és zöldségfogyasztás, vörös húst 7%-kal kevesebbet esznek majd az emberek. Emiatt mindenki körülbelül 99 kalóriával kevesebbet lesz képes magához venni naponta. Ez a túlfogyasztástól szenvedő társadalmakban persze inkább jól hangzik, de a világ jelentős részén az alultápláltság és a tápanyagszegénység egyre több ember életét határozza majd meg. A kalóriabevitel csökkenése 260 000-rel mérsékli majd a túlsúlyosságból eredő halálesetek számát. De ha nem menne végbe a klímaváltozás, 1,9 millió halálesetnek vehetnék elejét.

A legtöbb ember a Csendes-óceáni térség nyugati részén és Délkelet-Ázsiában fog meghalni a klímaváltozás miatt a tanulmány szerint. Európában Görögországban és Olaszországban lesz a legerősebb a klímaváltozás hatása a halálozásokban. Előbbiben 124, utóbbiban 89 haláleset jut majd egymillió lakosra az éghajlatváltozás miatt.

A klímaváltozás megállíthatatlan, de fékezhető.
(fotó: freeimages.com)

Emberéletek

• A legtöbb veszélyeztetett ember Indiában él, számuk eléri az egymilliárdot. Dél-Ázsiában összesen 1,4 milliárd ember életére és egészségére lesz kedvezőtlen befolyással a klímaváltozás.
• Nemcsak a meleg hőmérséklet, hanem a szélsőséges időjárás és az árvizek is egyre több áldozatot fognak követelni. A korszerűtlen építkezési szokások miatt a viharok és monszunok utáni földcsuszamlások egész falvakat törölhetnek el a Föld színéről.
• Nagy számban szedhet áldozatokat a klímaváltozás Kínában, Bangladesben, Indonéziában, a Fülöp-szigeteken, Japánban és Pakisztánban, állítja a Verisk Maplecroft angol kockázatelemző cég.
• Afrikában leginkább Burundi, Dél-Szudán és Eritrea lakossága számíthat a legrosszabbra. A földrészen már eleve nagy az élethez szükséges természeti erőforrások (pl. ivóvíz, termőföld) szűkösségéből fakadó konfliktus.
• Japán, Tajvanban és Hongkongban a lakosság 85%-a van kitéve természeti jelenségekből fakadó veszélyeknek. Mégis e három államot az alacsony veszélyességi kategóriába sorolták és 1990 óta összesen 32 000 ilyen jellegű halálesetet regisztráltak felségterületükön.
• Haitit ugyan közvetlenül nem érintik természeti katasztrófák, de a 2010-es földrengés miatt 230 000 természeti veszélyekből eredő halálesetet könyvelt el 1990 óta. Ennek oka az, hogy a hosszú évek óta tartó erdőirtás miatt nem maradt növényzet, ami megakadályozza a földcsuszamlásokat, amikor a földrengés rázta meg az országot.

• Több ezermilliárd dollár értékű vagyontárgy károsulhat a klímaváltozás miatt, derül ki a London School of Economics tanulmányából. Ha az évszázad végére 2 Celsius fokban sikerül limitálni a globális felmelegedést, annak 1700 milliárd dollárnyi érték látja kárát. Ha 2,5 Celsius fokkal nő a hőmérséklet, akkor 2500 milliárd dollárnyi vagyon kerül veszélybe.
• A nem bankok által birtokolt összes vagyontárgy 0,5%-17%-a szenvedhet kárt, maximum 24 000 milliárd dollárnyi érték. A nem pénzintézetek tulajdonában lévő eszközök értéke globálisan 143 000 milliárd dollár.
• Manila 23 millió lakosa szinte teljes létszámban veszélyeztetett zónában él, mert a város ciklonok, földrengések és szökőárak pusztításának egyaránt ki van téve.
• Indonéziában Jakarta, Kínában Tungkuan és Japánban Tokió van a legveszélyeztetettebb nagyvárosok között.
• A természeti katasztrófák évente 100 milliárd dollárnyi kárt okoznak.
• A katasztrófakockázat-csökkentési beruházások -ezek rendszerint infrastrukturális fejlesztések- 70-85%-át magántőke adja.