A latinul Nigella sativának hívott virágra vonatkozóan a SumOfUs non-profit szervezet tett közzé online petíciót áprilisban. Az aláírásgyűjtés tényéről a fősodorbeli médiumok, a vezető napilapok és hírügynökségek nem írtak a nyugati világban. Így a Nestlé cáfolatáról sem.
”Csak molekulákat” védnének le
"2009-ben nyújtottunk be először szabadalmi igényt olyan molekulára, melyek e virág magjából vagy más növényekből nyerhetők ki," közölte a Nestlé. "Kutatóink rájöttek, hogy a virág magjából kinyert timokinon (thymoquinone) stimulálja a test receptorait, melyek segítenek az élelmiszer-allergiák kialakulásának megelőzésében." Érdekes, hogy a cég nem nevezi meg pontosan, milyen más növényekre terjeszti ki a szabadalmát. (A Nestlé ezek után felsorolta, hogy tiszteletben tartja a biológiai sokszínűségre vonatkozó 2010-es nagoyai jegyzőkönyvet és az 1992-es megállapodást is.)
A kérdés már csak az: ha egy vagy több növényből kivonható anyagot -pontosabban annak egy bizonyos célra irányuló hatását- egy multi saját felfedezéseként jegyezteti be, azzal korlátozza-e a növény szabad(!) alkalmazását? Nehéz lenne megmagyarázni, hogy a válasz nemleges... Maga a Nestlé is elismeri: a szabadalom "nem venné elejét a virág használatának bármilyen más célból, beleértve a hagyományos és természetes gyógyírként való alkalmazását."
A SumOfUs azonban úgy látja, a Nestlé globális monopóliumot akar elérni az emberiség történetében évezredeken át gyógynövényként használt virággal kapcsolatban. Ha a szabadalmat jóváhagyják, az jogalapot adhatna a Nestlének arra, hogy perek garmadáját indítsa el a világ minden táján. A SumOfUs azt is hangsúlyozta, hogy "a Nestlé eszement szabadalmi kérelmét megelőzően a fejlődő országokban -például Pakisztánban és Egyiptomban- már számos kutató publikált tanulmányokat a növény gyógyhatásáról, amit a Nestlé most sajátjának tekint." A cég válasz-közleménye az ilyesfajta előzményekről mélyen hallgat és nem tér ki arra, mennyiben különbözhet saját felfedezése más tudósok megállapításaitól.
"A Nestlé korábban is művelt már ilyesmit, 2011-ben a tehéntejet próbálták szabadalmaztatni hashajtóként annak ellenére, hogy egyes indiai írásokban évezredekkel korábban feljegyezték ez irányú hatását", állítja a SumOfUs.
A vállalat erre a kijelentésre sem reagált közleményében...
- A fekete köményt évezredek óta használják gyógynövényként.
- A Közel-Keleten és Ázsiában terem elsősorban.
- Gyulladáscsökkentő, fájdalomcsillapító és rákellenes hatása közismert, de kezelnek vele asztmát, hányást és bőrbetegségeket is.
