Stratégiai partnerségi megállapodást kötött a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) a gyógynövény szakma képviselőivel. Célja, hogy olyan megoldásokat találjanak együtt, amelyek segítik a magyar gyógynövény szakma régi hagyományainak továbbvitelét, de az új technológiai és piaci kihívásokra is megfelelő választ adnak.

Két évtizeddel ezelőtt még gyógynövény-nagyhatalomnak számítottunk, mára az ágazat jelentősen zsugorodott annak ellenére, hogy a kereslet számottevően nőtt. Miért nem tudunk profitálni a kézimunka-igényes iparág globális növekedéséből?

Egy non-profit aktivista szervezet követeli, hogy a Nestlé ne sajátítsa ki a kerti katicavirág, illetve fekete kömény néven is ismert virágot azzal, hogy szabadalmakat jegyeztet be rá világszerte. A svájci élelmiszer-ipari multi közleményben tagadta, hogy ilyet tenne, mondván ”csak” a növényből kinyerhető anyag egyik molekuláját védetik le az élelmiszer-allergiák orvoslása érdekében...

A vadon termő gyógynövények fenntartható gyűjtésére és ezzel összefüggésben a hátrányos helyzetű településeken munkahelyteremtő céllal dolgoz ki gazdasági modellt a Természetvédelmi Világalap (WWF) magyarországi szervezete és több szakmai csoport a Traditional and Wild projekt keretében.

Az egész világon mind népszerűbbé válnak a gyógynövények, amelyeknek forgalmát jelenleg évi 12-15 milliárd dollárra becsülik. Legnagyobb fogyasztóik az európai és az ázsiai országok lakói, különösen a legfontosabb exportpiacunk Németország, valamint az Egyesült Államok és Kína. A kiválló természeti lehetőségekkel rendelkező Magyarország előtt komoly lehetőség áll, ugyanakkor régiós szomszédaink is rádöbbentek a piaci résre és hamar lemaradhatunk a versenyben.