A canberrai kormány által elkülönítendő egymilliárd ausztrál dollárból (vagyis 761 millió amerikai dollárból) egy energiainnovációs alapot hoznak létre, mely a zöld energiák fejlesztését segíti. Az új alap évente 100 millió ausztrál dollárt (vagyis 76,1 millió amerikai dollárt) fektet a legújabb és legígéretesebb megújuló energiás innovációkba. Új napenergiás akkumulátorok, okos energiahálózatok és karbontárolási technológiákba is fektet majd pénzt.
Ausztrália előző kormányfője, Tony Abbott köztudottan klímaszkeptikus, vagyis olyasvalaki, aki vitatja, hogy az éghajlatváltozást emberi input okozná, civilizációnk üvegházgáz-emissziója. Abbottot a Reuters szerint sok kritika érte, amiért nagyvonalú állami támogatást ad a szénbányaiparnak és 2014-ben megszüntette a tervbe vett karbonadót, melyet a nagy szennyezőkre róttak volna ki. A kormányzópárton belüli puccs eredményeként Malcolm Turnbull került a miniszterelnöki székbe 2015. szeptemberében, ennek köszönhető a pálfordulás.
Ausztrália a világ legnagyobb szén- és vasércexportőre. Mivel a széntüzeléses fűtés és energiatermelés olyan elterjedt az országban a bőséges szénkészletek miatt, Ausztrália azon országok közé tartozik, ahol rendkívül magas az egy főre jutó emisszió.
(fotó: freeimages.com)
Az ország a párizsi klímaegyezményben azt vállalta, hogy 2030-ra a 2005-ös bázisévhez képest 26-28%-kal csökkenti emisszióját.
A legújabb közvélemény-kutatások szerint Abbott klímapolitikája -illetve annak hiánya- nem feküdt jól a választóknak, míg Turnbullal minden bizonnyal egyetértenek majd e kérdésben. A Climate Institute 2015 augusztusi felmérése szerint a megkérdezettek 63%-a látna szívesen erősebb klímapolitikát és klímavédelmet. 2014-ben arányuk még 57% volt.
Ausztrália fontos útra lépett, egyértelmű ugyanis globálisan nem nő kellő mértékben a megújuló energia aránya az energiamixben. Érdekes módon nem kell sem mediterrán országnak, sem nagy országnak lenni ahhoz, hogy nagyok lehessünk a napenergiában - kis országok vannak a világ szolárnagyhatalmai között.
