Az elképzelést eredetileg Németország, Franciaország és a Benelux államok dolgozták ki, majd december elején politikai támogatást kapott Nagy-Britanniától, Írországtól, Luxemburgtól, Dániától és Norvégiától. Az EWEA (European Wind Energy Association) becslése szerint egy ilyen méretű hálózat kivitelezése harmincmilliárd euróba kerülne, és építése több évet venne igénybe.
Az együttműködést bejelentő német kormány úttörőnek jellegűnek látja a projektet, mivel első alkalommal vesz részt az összes északi-tengeri ország egy nyílt tengeri szélerőmű hálózat kialakításában és áramellátó hálózathoz csatolásában. A projekt még a tervezési fázis legelején tart és nem kezdődött el a lehetséges kivitelezők megkeresése.
Húsz százalékos arány a cél
Az Északi-tengeren eközben számos szélerőmű beruházás kivitelezése van folyamatban. November közepéig huszonkét szélerőmű kapott építési engedélyt az Északi-tengeren, állítja a BSH német hajózási és tengeri térképészeti hivatal. Az első német nyíltvízi szélerőmű park, az „Alphaventus” 2009 augusztusa óta működik a német áramellátó hálózatba kapcsolva. A nyíltvízen található 12 szélturbina 50 ezer háztartás áramszükségletét képes fedezni.
A kilenc ország közös vállalkozása azt a célt is szolgálja, hogy 2020-ra 20 százalékra növekedjék a megújuló energiaforrások aránya az Európai Unió energia-felhasználásában. Németországban jelenleg az áramfelhasználás 16 százalékát fedezik megújuló energiaforrásokból. Ebből a szélenergia 6,4, a biomassza 4,4, a vízenergia 3,3 százalékkal részesedik. Az EU-Bizottság nemrégiben 1,5 milliárd eurót különített el egyebek között tengeri szélerőmű parkok építésének támogatására.
