A 80-as, 90-es években legfeljebb a konkurencia által fizetett botránycsinálók, felvásárlási ajánlat elfogadására buzdító provokátorok csaptak zajt a részvényesi közgyűléseken. Napjainkban az aktivista részvényes viszi a prímet, aki azért vásárolja be magát – akár csak kismértékben – a vállalatba, hogy nyilvánosan nyomást gyakorolhasson az üzletvitelre.
Profit és közjó
Napjaink legmarkánsabb aktivista részvényesei tesznek róla, hogy az etikus célkitűzések ne vesszenek el a profit világában. Az ilyen befektetők ugyanis meggyőződéssel vallják: a két célkitűzés nem ellentétes egymással.
A Goldman Sachs vezére, Lloyd C. Blankfein egyszer nyilvánosan azzal poénkodott, hogy vállalata Isten keze. A philadelphiai Szent Ferenc-rend apácái szaván fogták: az 1980-ban alapított, vállalatok társadalmi felelősségvállalására szakosodott munkacsoportjuk a bank New York-i székhelyének 41. emeletén kapott – ezúttal világi – audenciát. A hölgyek céges reformok mellett kardoskodtak, a menedzseri bónuszokról – tudván, abból úgysem engednének a pénzvilág megtépázott félistenei – hallgattak.
Az 540 apácából álló csoport más nagy márkákat is igyekszik jó útra téríteni. Bojkottáltak már nagy olajmultikat, civakodtak a Nestlével a kedvezőtlen munkáltatói szerződések miatt, szurkálták a dohányipari cégeket, és kiütötték a Wall Mart polcairól az erőszakos videojátékokat. A Kroger zöldség-áruházláncot a mezőgazdák jogairól világosították fel, a McDonald’s tótumfaktumainak a gyerekkori elhízásról prédikáltak, a Wells Fargo banknál a kölcsönnyújtási fegyelemről cseréltek eszmét, a GE-nél a nukleáris fegyverfejlesztés ellen kampányoltak. Ültek a Lockhaeed Martin hadiipari óriás és a BP első emberének asztalánál is.
Az apácák azért kapnak lehetőséget személyes találkozókra a menedzsmenttel, mert az nem akarja az éves közgyűlésre időzített megszégyenítést megkockáztatni. „Abból nem származik semmi jó, ha egy apácába belefojtod a szót” – fogalmazott az International Herald Tribune-nak egy ügyvéd. De miért vesznek részt a közgyűlésen? Mert a rend nyugdíjalapja részvényekkel bír e vállalatokban.
Az amerikai tőzsdei törvény értelmében pedig 2000 dollárt érő részvénypakett már feljogosítja a részvényest a hivatalos javaslatterjesztésre. Az USA-ban amúgy több alap – például aTimothy Fund vagy a Pro Vita Advisers – szakosodott a jobboldali nézeteket valló, keresztény-konzervatív hívők morális befektetéseire. A The Guardian brit napilap beszámolója szerint ezek az alapok nem invesztálnak például abortuszt és azonos neműek házasságát támogató cégekbe.
Kriston László
