A világ nyolc vezető klímakutató központjának szezonális előrejelzései szerint március-április még semleges ENSO-fázisban telik, azonban májustól a modellek fele már az El Niño kialakulását jelzi, júniustól pedig már az előrejelzések közel 90 százaléka számol ezzel.

A szuper El Niño kategóriát – amikor a Csendes-óceán közepének felszínén mért hőmérséklet átlagtól való eltérése 1,5 °C fölé emelkedik, és amely utoljára 2016-ban fordult elő – jelenleg a modellek körülbelül fele jelzi augusztustól.

Magyarországon csak a téllel van kapcsolata

Európa, és különösen Magyarország már nagyon távol esik a trópusi Csendes-óceántól, ezért az El Niño hatása csak különböző távkapcsolati rendszereken keresztül juthat el térségünkbe. Szabó Péter és Pongrácz Rita több ENSO-indikátort vetettek össze a magyarországi téli és nyári hőmérsékleti, illetve csapadékadatokkal. Az eredmények szerint az összefüggés összességében gyenge, még a legerősebb kapcsolatok esetében is.

A téli csapadéknál mutatkozott a legnagyobb együttjárás: La Niña után kialakuló El Niño esetén – ami most is történik – a magyarországi tél több esetben csapadékosabb volt. Ahogy a téli hőmérsékletnél is hasonló, pozitív kapcsolat volt kimutatható: ilyenkor enyhébb telek gyakrabban fordulnak elő. A nyári csapadék és a nyári hőmérséklet esetében ez az összefüggés még gyengébb volt, olyannyira, hogy a hosszú távú előrejelzésben jelenleg  nincs is értelme foglalkozni ezzel a globális hatású, mégis távoli jelenséggel.