Hegyháti József előadásában kifejtette, hogy az ember által termelt hulladékok között elenyészően kevés a radioaktív anyagot tartalmazó szemét mennyisége, ráadásul azok "minden grammját" nyomon lehet követni, szemben az "erdőben szétdobált" kommunális hulladékkal.
A kis-, valamint a közepes aktivitású radioaktív hulladékok környezetre ártalmatlan tárolása már megoldott és bevett gyakorlat a világ számos országában, így Magyarországon is. A nagy aktivitású, illetve hosszú élettartamú atomhulladék elhelyezésére ellenben csak elméleti megoldások születtek, amelyek megvalósításához még további kutatások szükségesek - emelte ki. A legnagyobb veszélyt jelentő atomhulladékokat mindenféleképpen "Matrjoska-baba-szerű" többrétegű védelemmel, mélyen a földkéreg alatt kell elhelyezni.
Hegyháti József reményét fejezte ki, hogy a biztonságos tárolás mellett a jövőben felgyorsítható a kiégett fűtőelemek ártalmatlanítása és újrahasznosítása. Kérdésre válaszolva hangsúlyozta: az atomenergia "reneszánszának" köszönhetően a radioaktív hulladék hosszú távú geológiai tárolására Magyarországon is szükség van a következő évtizedekben.
Hétfőn határoz a Parlament
A parlament várhatóan hétfőn szavaz arról az országgyűlési határozati javaslatról, amely hozzájárulást ad új atomerőművi blokk, vagy blokkok telepítésének előkészítéséhez a paksi atomerőmű telephelyén - közölte Molnár Csaba. A közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter az "Energiapolitikai kihívások a XXI. század elején" című konferencián a miniszter emlékeztetett arra, hogy keresleti az energiapiac, ezért mielőbb döntés szükséges az új atomerőművi blokkról ahhoz, hogy 2020 elején üzembe állhasson. A határozati javaslat elfogadása után lehet elkezdeni az új blokk, vagy blokkok építésének előkészítését.
Aszódi Attila, az MTA Energetikai Bizottságának elnöke, a BME Nukleáris Technikai Intézetének igazgatója emlékeztetett arra, az Európai Unió tagállamainak nagyon eltérőek az áramtermelő adottságai, és Magyarországon - éppen az adottságok miatt - elkerülhetetlen az atomenergia hasznosítása. Számokat idézve emlékeztetett arra, hogy az EU-ban Magyarország az egyik, ahol a legalacsonyabb az áramfogyasztás. Magyarországon 2008-ban 3.665 kilowattóra volt az egy főre jutó áramfelhasználás, Ausztriában ezzel szemben 7.542 kilowattóra, Szlovákiában pedig 4.720 kilowattóra.
Hamvas István, az MVM csoporthoz tartozó Paksi Atomerőmű műszaki vezérigazgató-helyettese a konferencián elmondta, hogy a számítások szerint 1.000 megawatt kapacitás mintegy 2,5-3 milliárd euróba kerül. Hozzáfűzte: az eddig elvégzett előkészítő munka eredményeként megállapítható, hogy az új blokk, illetve blokkok áramtermelését a villamosenergia-hálózat fogadni tudja, Paks alkalmas telephely, elfogadhatóak a környezeti hatások, és magas a lakossági támogatottság.
Az Energia Klub szerint a kormány jogsértő, antidemokratikus eszközökkel kívánja elfogadtatni a parlamenttel a paksi atomerőmű bővítéséről szóló országgyűlési határozati javaslatot.
