Eddig az óceánok alatti optikai kábelek alkották a világháló gerincét, a holnap viszont már részben a dróninterneté lesz. Ami napenergiával megy.
Küldetésével egyezően, a Facebook továbbra is az emberek kapcsolódásának megvalósításán fáradozik -legalábbis Zuckerberg ezt a nemes hangzású cégfilozófiát emlegeti-, ebbe illeszkedik a drónstratégia. A levegőben akár egy helyben lebegésre is képes drónok ugyanis internetrouterekként működhetnek.
A Facebook drónja, mely a görög mitológiából kölcsönzött Aquila névre hallgat, már túl van a próbarepülésen, jelentette be a Mike Schroepfer az F8 konferencián. Igaz, ez még egy kisebb modell, amelynek működését aerodinamikai szempontokból vizsgáltak, írta a cnet.com. A Facebook technológiai vezetője hozzátette, a drón 18 000 és 27 000 méter között tud lebegni akár 3 hónapig is, állítja a The New York Times. Ahogy arra a napilap rámutatott, a drónnal úgy tudott előrukkolni a Facebook, hogy 2014-ben egyszerűen megvette az Ascenta nevű drónfejlesztő céget.
(képek: Internet.org
A végleges, nagyobb méretű modell tesztrepülésére a nyár folyamán kerül sor, nyilatkozta Jay Parikh a Wall Street Journalnak. Miután a Facebook, a Google és más virtuális adat-óriáscégek megütötték a bokájukat azzal, hogy széntüzelésű erőművekkel elégítették ki energiaigényük nagy részét (az egyik Facebook mogul pedig az esküvőjével verte ki a biztosítékot), a Facebook természetesen nem merte volna akkumulátoros verziót tervezni a drónból.
A napenergiával üzemeltetett repülőalkalmatosság sajátossága, hogy akkora a szárnyainak fesztávolsága, mint a Boeing 737 repülőgépé, vagyis jócskán 35 méter körül van. Mindemellett a drón súlya nem haladja egy kisebb személygépkocsi súlyát. A hírek szerint a drón paraméterei zömében megegyeznek a Solar Impulse 2 nevű napelemes repülőgépével, melyet pilóta vezet és repülés közben tölti napelemeit.
A Facebook tulajdonképpen növekedési lehetőségek után tapogatózik a drónokkal: üzleti stratégiája ezekre az eszközökre vonatkozóan az, hogy a telekomcégekkel karöltve internet hozzáférési szolgáltatást kínáljon a civilizációtól és annak infrastruktúrájától távol eső helyeken.
Zuckerberg úgy látja, hogy a Föld lakosságának 10 %-át tudná ellátni internetkapcsolattal a drónhálózat "megengedhető áron". Persze ez is elhanyagolható hányad. Összehasonlításképpen: a 7 milliárd lélekszámú emberiségből 5 milliárd nem rendelkezik internet hozzáféréssel.
A sajtó faggatózására a Facebook vezetése egyelőre nem bocsátkozott részletekbe arról, vajon mikor indulhat el szolgáltatásként a dróninternet - vagyis az eredményre vélhetően éveket kell várni.
- 2010-ben a Qinetiq Zephyr drón 336 óra (vagyis 2 hét) leforgása alatt tette meg a Föld körüli utat.
- A Boeing jelenleg egy hidrogén-meghajtású, pilóta nélküli repülő tesztelésén dolgozik, mely a Phantom Eye nevet viseli és állítólag képes 4 napig megállás nélkül repülni.
- Ennél kevesebbet bír a Northrop Grumman által gyártott Global Hawk, melynek kapacitása 34 óra.
- A Google sem akar lemaradni az új fejlesztési irányvonalon. A Project Loon azonban ballonokkal akar routereket juttatni a levegőbe. Emellett kisebb teret kapott a Google saját drónprogramja.
