De vajon mennyire nevezhetők valóban zöldeknek az elektromos gépjárművek? Suba Levente, a K&H fenntarthatósági vezetője sommás választ ad: „Meglehetősen. Ami persze nem jelenti azt, hogy ne lenne környezeti lábnyomuk. Ez a környezeti lábnyom viszont a teljes életciklusra vetítve kisebb, mint egy belső égésű motorral szerelt jármű esetében".

Noha a szakértők egyetértenek abban, hogy az elektromos gépjárművek környezetkímélőek, ennek mértéke nagyban függ attól, hogy a szükséges elektromos áramot milyen forrásokból állítják elő. Amennyiben az áramtermelés túlságosan nagy széndioxid-kibocsátással jár (jellemzően a szénalapú erőművek esetében), akkor a környezeti lábnyom is meglehetősen nagy.

Annak érdekében, hogy a különböző gépkocsitípusok károsanyag-kibocsátását össze lehessen hasonlítani, az Amerikai Egyesült Államok legjelentősebb technológiai kutató intézete, a MIT kutatói egy komplex mérési rendszert alakítottak ki, amely figyelembe veszi a gépkocsigyártás és a kőolajkitermelés során keletkezett károsanyag-kibocsátást, a benzin- vagy dízelfogyasztás karbonlábnyomát, illetve azt, hogy az elektromos töltésű autókhoz felhasznált villamosáramot milyen módon termelték. Amennyiben a villamosenergia-rendszer betáplálása vegyes energiaforrások felhasználásával történik, akkor egy elektromos gépkocsi környezeti lábnyoma egyértelműen kisebb, mint egy benzinesé. Minél nagyobb a megújuló források felhasználása az áramtermelésben, annál kisebb a károsanyag-kibocsátás.

Noha a villanymotorok elődeiknél egyértelműen tisztábbak, környezeti szempontból mégis gyönge pontjuk az akkumulátoruk, amelynek előállítása ma még jelentős környezetterheléssel jár. Igaz ez az akkumulátorok előállításához felhasznált kobaltra, lítiumra és ritkaföldfémekre egyaránt. Ezeknek a nyersanyagoknak a kitermelése jelentős környezeti veszélyekkel jár, egyben komoly szociális aggályokat vet fel, például Kongóban, ahol elterjedt a gyermekmunka a kobalt-bányákban. Az előállítás és az újrahasznosítás egyaránt jelentős vízigényű, ráadásul arról sincsenek még megnyugtató adatok, hogy az újrahasznosított nyersanyagok ugyanolyan hatékonyan működnek-e, mint a frissen kibányászottak. Ezen a területen még jelentős előrelépésre van szükség.