Európa képletesen június közepére elhasználta minden idei belső energiaforrását. 2016-ban június 18-ra esik az Európai Energiafüggőség Napja. A függőségünket a legegyszerűbben energiahatékonysági beruházásokkal lehetne csökkenteni.
Takarékosabbak is lehetnénk - sokat spórolnánk vele - Kép: Pixabay
1995 és 2011 között 11 százalékkal emelkedett az Európai Unió primer energiaimportja, ami plusz 38 nap energiafüggőséget jelent. 2011 óta – többek között a klímavédelmi csomagok, energiahatékonysági intézkedések hatására – Európa energiafüggőségi szintje stagnál. Magyarország külső energiafüggősége az uniós átlagnál magasabb, az energiahordozók 61,1 százaléka származott importból 2014-ben.
A külső energiafüggőség csökkentésének hatásos eszköze az energiahatékonyság ösztönzése. Az amerikai ACEEE (American Council for an Energy-Efficient Economy) állapította azt meg, hogy új áramtermelő kapacitásokat legolcsóbban nem új erőművekkel, hanem a hatékonyság növelésével biztosíthatjuk. Ehhez hozzáadódik még, hogy az energiahatékonyság növelése révén kevesebb új erőműre van szükség, és csökken a környezeti terhelés is – azaz a legolcsóbb energia az, amit fel sem használunk.
Kezd meglátszani az odafigyelés
Stagnáló globális energiafelhasználás és károsanyag-kibocsátás jellemezte 2015-öt. A szén-dioxid-kibocsátás szintje stabilizálódott a 2014-es történelminek is nevezhető lassulás után, lassan, de biztosan éreztetik a hatásukat az energiahatékonysági beruházások és a klímavédelmi intézkedések – csak nem nálunk.
Hazánkban megoldást az jelentené a helyzetre, ha sikerülne lecserélni a lakossági fűtésrendszereket, és felújítani a többmilliós családiház-állományt. Azonban hárommillió korszerűtlen, energiapazarló otthon felújítása halasztódik el beláthatatlan időre, ha Brüsszel jóváhagyja a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program kormány által indítványozott módosítását. A 2015 elején már az EU által is elfogadott tervekkel ellentétben nem támogatná a lakóépületek korszerűsítését uniós vissza nem térítendő forrásokkal a kormány, holott a közintézményi felújításokkal szemben a lakossági szektorban jóval kisebb költséggel sokkal több energiát lehet megspórolni. Az indoklás szerint ugyanis ez bonyolult lenne, továbbá az elmúlt évek alatt nem sikerült felállítani azt az intézményrendszert, amely megbízhatóan fogadni tudná az e célra fordítható uniós pénzeket. A szakemberek stratégiai hibának tartja ezt a kormányzati lépést.
„A kormány a módosítás mellé benyújtott »szakmai« indoklásban fogalmazta meg, mi is az oka annak, hogy fontosabbnak látják a magyar otthonok rezsicsökkentő felújítására fordítható támogatási összeget inkább a középületekre költeni. Eszerint nem a lakossági igény vagy indokoltság hiánya, nem is a források szűkössége miatt javasolja a magyar kormány, hogy közel 90 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást vonjanak el az emberektől” – hívta fel a figyelmet a Magyar Energiahatékonysági Intézet.
Nálunk elmarad a zöldforradalom?
Legfeljebb a jelszavakban jelenik meg a klímaváltozás elleni harc a magyar város-, illetve lakáspolitikában. A konkrét intézkedésekben megfeledkeznek róla. Bár az előttünk álló lakásépítési fellendülés történelmi lehetőség lenne a klímatudatos építés elterjesztésére, egyelőre épp elszalasztani látszunk azt. Pedig a klímaváltozás okozta hőhullámok idővel egyre több halálesettel járnak majd.
