A rezsicsökkentés a szakminisztérium becslése szerint négy év alatt több mint 821 milliárd forintot hagyott a fogyasztók zsebében, több lépésben átlagosan 25 százalékkal csökkentve a gáz, áram és távhő árát. Hasonló nagyságrendű forrás több százezer lakás energiahatékonysági beruházását tenné lehetővé, mely révén akár feleződhetnének az érintett háztartások energiaköltségei.
A magyarok átlagosan még mindig összkiadásuk közel negyedét fordítják lakásfenntartásra és az energiaszámlák kiegyenlítésére. A KSH adatai szerint a hazai 4,4 milliós lakásállomány mintegy 61 százalékában gondolják úgy a bennlakók, hogy szükség lenne egy vagy több felújítási, karbantartási feladatra az épületben. Ami az egyes épületminőségi problémákat illeti, kiugró számban említették meg az épületek hőszigetelésével összefüggő hiányosságokat, a nyílászárók cseréjének szükségességét, a tető, födém hőszigetelését, cseréjét, vagy a fűtéskorszerűsítés, illetve a fűtési rendszer átalakításának szükségességét.
A felújítás akadálya az érintettek döntő többsége (84%) szerint a pénzhiány. A Magyar Energiahatékonysági Intézet ezért azt javasolja, hogy a rezsi további lefaragása érdekében a kormány inkább a magyar otthonok energiahatékonnyá tételét támogassa. A Nemzeti Épületenergetikai Stratégia szerint 2020-ig 700 ezer otthon rezsicsökkentő felújítása kellene megvalósuljon, mintegy 1600 milliárd forintnyi beruházási igénnyel. Az előző finanszírozási időszakban nem lehetett uniós forrásokból támogatni a lakóépületek korszerűsítését, de a 2014-2020 közötti ciklusban az Európai Bizottság ezt lehetővé tette. A magyar kormány a Brüsszelnek 2014-ben leadott programban erre a célra kb. 90 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást különített el. Ezt a Bizottság 2015. tavaszán elfogadta. (Lázár János korábbi nyilatkozata szerint nincs lehetőség más típusú támogatás kiírására, az Európai Bizottság Regionális Főigazgatóságának vezetője szerint viszont nincs olyan uniós jogszabály, amely tiltaná a magyar otthonok rezsicsökkentő felújításának vissza nem térítendő forrásokból való támogatását.)
Az energiahatékonysági előírások tekintetében ráadásul Magyarország egy nagy áttörés előtt áll. 2018-tól minden új épület építésekor vagy felújításakor már olyan normák lépnek életbe, melyek a mai épületenergetikai elvárásoknál mintegy 40 százalékkal magasabbak. 2021-től pedig minden uniós tagállamban bevezetésre kerül a közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó szabályozás. Ez a változás felér egy épületenergetikai forradalommal és a meglévő, elavult épületállományt még jobban leértékeli.
„Az igazi rezsicsökkentés az energiahatékonyság ösztönzésében rejlik. A drágán előállított energiát még mindig pazarlóan használjuk. Az ezredforduló óta sajnos alig javult a háztartások egy négyzetméterre jutó fűtési energiafelhasználása. Tudjuk azonban azt is, hogy az emberek zöme számára minden plusz teher komoly kihívást jelent, még ha a változás neki is hasznos és előremutató. Így még fontosabb, hogy egymásra épülő, állami ösztönző programok segítsék a lakossági energiahatékonysági beruházásokat.” - mondta Szalai Gabriella, a MEHI munkatársa.
