Az állam a világ harmadik legnagyobb olajexportőre. A benzin hihetetlenül olcsó az emírségekben, mindössze 52 dollárcentbe, azaz 116 forintba kerül. Ami nem igazán készteti a helyieket arra, hogy kevesebbet használjanak belőle.
2003-ban az országban 33,6 tonna volt az egy főre jutó ÜHG-kibocsátás, amit csak Qatar légszennyezése múlt felül a „világranglistán”. A 33,6 tonna közel tízszerese a 3,7 tonnás globális átlagnak. A helyzet nem sokat változott az elkövetkező években, 2008-ban a WWF Élő Bolygó Jelentése csak az USA és Kuvait mögé helyezte az emírségeket a listán.
Pazarló életvitel
2006-ban az emírségek 6 millió fős lakossága 500 milliárd kilowatt/óra (kWh) energiát fogyasztott el. Összehasonlításképpen, Németország 80 millió népessége 942 milliárd kWh-t használt el 2008-ban. A légszennyezés számottevő hányada a magánrepülőgépek és a bérelt kisrepülők emissziója. 2009-ban az Executive Flight Service Dubai-ban több mint 6000 járatot üzemeltetett 2009-ben, írta a Reuters.
A bőséges kőolaj utáni korszakra felkészülve, a közel-keleti olajexportőrök az alternatív energiák Szilícium-völgyeként próbálják pozicionálni magukat. Dollármilliárdokat költenek K+F-re. Abu Dhabi 2009-ben hosszú távú tervet dolgozott ki az az Egyesült Arab Emírségek tudásalapú gazdasággá történő átalakítására. Abu Dhabi koronahercege 2008-ban 15 milliárd dollárt különített el a megújuló energiák kutatására.
A várostól 17 kilométerre ugyanebben az évben kezdték építeni Masdar City-t, mely e stratégiának csak a leglátványosabb kísérlete. Itt található a Massachusetts Institute of Technology-val (MIT) közösen létesített kutatóintézet is. Az ökovárosban negyvenféle szolárpanellel aknázzák ki a napsugarak erejét.
A katari kormány 220 millió dollárt fektetett egy alacsony karbontartalmú fejlesztésekre szakosodott angliai alapba. Szaúd-Arábiában az Abdullah Király Tudományegyetem (KAUST) 25 millió dollárt adott a Stanford Egyetemnek, hogy ott olyan szolárenergia-megoldást fejlesszenek, mely árban versenyképes a széntüzeléses energiatermeléssel, de osztottak szét kutatási ösztöndíjakat a Caltech, a Cambridge, a Cornell, az Imperial, a La Sapienza, az Oxford és az Utrech egyetemeken is.
Szaúd-Arábia vezetése egyúttal 2011-ben elkötelezte magát amellett, hogy 40%-kal visszafogja energiafogyasztását. Ezt elsősorban az épületek szigetelésével kívánják elérni.
