Társadalmi krízisekre építenek üzletet a hatásbefektetők, de jó szándékkal teszik ezt. Olyasmibe fektetnek, ami segíti a lemaradók életkörülményeinek javítását. Világjobbító céllal invesztálnak, és a hozamot éppúgy mérik, mint a befektetés társadalmi hatását. (Itt olvashat bővebben a témáról.) Sok hatásbefektető kifejezetten nagy összegeket rak egy-egy cégbe, mert nem szeretné elaprózni magát és néhány tízezer vagy százezer dolláros invesztíciókkal bajlódni. Mert a társadalmi hatásfok mérése ugyanannyiba kerül egy nagy befektetésen, mint a kicsin.

A hatásbefektetők közül sokan arra is hangsúlyt helyeznek, hogy kontrollt szerezzenek a vállalkozásban. Amikor az Acumen Fund invesztált Indiában a szegényekre szakosodott, Dial 1298 mentőautó-szolgáltatóba, ragaszkodott hozzá, hogy egy tagot delegálhasson az igazgatótanácsba, hogy megreformálhassa a céget.

Egy 2010-es felmérés azonban azt mutatta, hogy a hatásbefektetők többsége egyszerűen nem törődik azzal, hogy ellenőrizze, invesztíciója milyen társadalmi vagy ökológiai hatást fejt ki.

Nagy összegek röpködnek

• A TIAA-CREF 34 millió dollárt rakott a ProCreditbe, mely a fejlődő országokba nyújt banki szolgáltatás és kölcsönt kkv-knak, a CalPERS 130 milliót invesztált az Alternative Investment Management környezetbarát technológia-programjába.
• A San Francisco-i Imprint Capital Advisors, amely gazdag dinasztiák vagyonait kezelő alapoknak is nyújt tanácsot, befektetett a Southern Bancorp nevű fejlesztési bankban, melynek célközönsége az Egyesült Államok vidéki szegényei, de segített fellendíteni a Revolution Foods-t is, mely a közoktatási intézmények diákjainak szállít egészséges élelmet.
• A Bill & Melinda Gates Foundation 2009-ben 400 millió dollárt különített el PRI-re, majd 2011-ben 1,5 milliárdra növelte a felhasználható összeget (ebből egymilliárdot már elköltöttek 47 befektetésre). Tíz millió dollárért például részesedést vettek a Liquidia biotechnológiai cégben, mely védőoltások kifejlesztésén dolgozik. (Bill Gates-nek szívügye a világegyészségügy helyzetének radikális javítása.)
• David & Lucile Packard Foundation egymillió dollárt fektetett az erdővédelemmel foglalkozó, oregoni nonprofit szervezet, az Ecotrust egyik alapjába, mely erdőket vásárol fel Amerika-szerte és Kanadában, s fenntartható erdőgazdálkodásból termel profitot. Az alapítvány később 10 millió dolláros kölcsönt is nyújtott az EcoTrustnak.

fotó: flickr/picturesofmoney

Zöld beruházások

Az ENSZ kalkulációja szerint a következő 15 évben 90 ezer milliárd dollárra lenne szükség a klímavédelemre zöld beruházások formájában. Ez több, mint az éves globális GDP, (ami 2015-ben 73 ezer milliárd dollár volt).

A környezetkímélő technológiák elterjesztésének finanszírozására zöld kötvényeket adott ki a Világbank, de az Apple is 1,5 milliárd dollár értékű zöld kötvényekkel fedezi termelőegységei zöldítését; amivel a Unilever példáját követi, mely 2014-ben a cégek közül elsőként bocsátott ki ilyen kötvényt 411 millió dollár értékben, 2% kamatot ígérve 4 éves távon.

2013-ban 11 milliárd, 2015-ben 41,8 milliárd dollár értékben adtak ki zöld kötvényeket világszerte, állítja a zöld befektetési tanácsadóvá avanzsált Henry Paulson volt amerikai pénzügyminiszter. (A kínai zöld kötvények a piac 40%-át teszik ki jelenleg, mert a kommunista nagyhatalomnak 1000 milliárd dollár kell a szennyező gyárak korszerűsítésére és a lakóépületek szigetelésére.) A kötvényeket magánbefektetők és vagyonkezelő alapok vásárolják fel, így ők fizetik a szélenergia- és szolárfarmok létesítésének költségeit Indiától Mexikón át Afrikáig.

Wall Street

A megabankok is fantáziát látnak az új befektetési filozófiában.

• A Blackrock Impact Fundja 200 milliárd dollár felett diszponál. Emissziós kvótákba és zöld kötvényekbe is fektetnek.
• A Goldman Sachs 2015-ben vette meg az Imprint Global San Francisco-i hatásbefektető alapot.
• A UBS, a Credit Suisse és a State Street Global Advisors is megvetette lábát a hatásbefektetésben. A Merrill Lynchnél folyamatban van egy ilyen alap létrehozása.
• Az Uberbe és az Airbnb-be befektető TPG Growth most indítja hatásbefektető Rise Fundját, s egymilliárd dollárt tervez összekalapozni a befektetőktől.
• A Bain Capital Double Impact alapja vezetésére a volt massachussetsi kormányzót, Deval Patricket szerződtette 2015-ben.

fotó: flickr/photosteve101

Társadalmi részvények

2013 júniusában jött létre a Szingapúri Impact Exchange (IX). A Mauritiusi tőzsdével közös tőzsdén ázsiai és afrikai vállalkozások szerepelnek. Ugyanebben az évben indult Angliában a Social Stock Exchange (SSE SSEZY), ahol eleinte 12, 2015-ben 14 cég részvényei voltak jelen. E vállalkozások piaci kapitalizációja elérte az 1,3 milliárd fontot. Éves társadalmi hatáselemzésnek kell alávetniük magukat, hogy továbbra is bent maradhassanak a tőzsdén. Ez nem a szó szoros értelmében vett tőzsde, hanem egy honlap, ami egységesített hatásmérést nyújt a cégekről.

Kenyában 2009-ben alapították a Social Investment Exchange-t. 2013 szeptemberétől létezik a kanadai Social Venture Connexion (SVX), ez azonban csak az Ontarióban lévő cégeket tartalmaz. Az amerikai Mission Markets (MM) 2010-ban indult, ez sem tőzsde, hanem online részvénypiac a hatásbefektetők számára.

A hatásbefektetésről részletesebben a Piac & Profit magazin 2016/november-decemberi számában olvashat.