Kiút lehet-e, ha kukoricát tankolunk?

2008 első felében a bioüzemanyagok sokoldalú kritika célpontjaivá váltak egy olyan időszakban, ahol az energiabiztonság és -függetlenség szempontja felértékelődött. Noha az erősödő kritikai hullám azt a látszatot keltheti, hogy a - főként az élelmiszer-alapanyagokból készült első generációs - bioüzemanyagok felett "eljárt az idő", s más alternatív energiaforrásokra kell támaszkodnunk, rövid és középtávon a bioüzemanyag termelése Magyarország számára jelentős gazdasági növekedési potenciállal kecsegtet - tartalmazza a Political Capital Kockázatelőrejelző Divíziója és a Green Capital környezetpolitikai tanácsadó intézet által közösen elkészített Magyarország hosszú távú bioüzemanyag-stratégiájára vonatkozó elemzése és javaslatcsomagja.

Bár az elmúlt évben felerősödő kritika azt a látszatot keltheti, hogy a bioüzemanyagok felett eljárt az idő, a Political Capital és a Green Capital ezzel ellentétes tendenciát prognosztizál. A fenntartható bioüzemanyagok térnyerése mellett a hagyományos (elsősorban élelmiszer-alapanyagokból vagy cukornádból készült) bioüzemanyagok gyártásában sem várható jelentős visszaesés az elkövetkező években; sőt, annak fellendülését valószínűsíti a két szervezet a következő évtizedben.

A bioüzemanyag-gyártásnak ugyanis továbbra is megvan az erős politikai támogatása mind az EU-ban (például Németország, Svédország), mind Európán kívül (az Egyesült Államokban a megválasztott elnök, Barack Obama nyíltan bioetanol-párti, és élvezi a bioüzemanyag-ipar szereplőinek erős támogatását). A politikai támogatás annak ellenére létezik, hogy az új uniós javaslatok komoly fenntarthatósági követelményeket határoznak meg a bioüzemanyagokkal szemben, az Európai Tanács továbbá támogatná a korábbi direktíva eltörlését, mely szerint 2020-ra a felhasznált üzemanyagok egytizedét a bioüzemanyagoknak kell kitennie. A tanulmány szerint összességében az Unión belül enyhülni látszik a direkt bioetanol-ellenesség, és inkább a fent említett általános tendencia érvényesül: a recessziós félelmek árnyékában a környezetvédelmi szempontok másodlagossá válnak. Erre utal az is, hogy az Európai Parlament (nem kis részben az autóipar nyomására) a napokban lazított a személygépkocsik széndioxid-kibocsátásának visszafogását célzó szabályozáson.

Magyarország: lehetőségek és veszélyek

Magyarország mezőgazdasági, klimatikus és gazdaságszerkezeti (nagyüzemek dominanciája) szempontból kiemelkedően alkalmas helyszín az első generációs (tehát élelmiszer-alapanyagként is használható) bioüzemanyag termelésére. A bioüzemanyagként való felhasználásra alkalmas energianövények termesztése (főleg a kukorica, a búza és a burgonya, az utóbbi években ugyanakkor dinamikusan bővült a repcetermelés is) hazánkban hagyományosan a mezőgazdasági tevékenység fókuszában van. Sőt, a hazai mezőgazdaság számára az utóbbi években (és főleg 2008-ban) az egyik legkomolyabb problémát éppen az okozza, hogy ezen termények egy része (pl. a kukorica) a túltermelés következtében nem értékesíthető a nemzetközi árupiacon - állapítja meg az elemzés.

Erre a problémára az uniós intervenciós felvásárlás kínált megoldást az utóbbi években. Az intervenció ugyanakkor az elkövetkező időszakban megszűnik, a hazai állattenyésztés pedig volumenénél fogva nem tudja felhasználni a hazai terményfelesleget. Így az első generációs bioüzemanyag lehet a Political Capital és a Green Capital szerint az az eszköz, mely úgy javíthat Magyarország súlyos energiafüggőségén, hogy egyúttal gyógyírt kínál a strukturális problémákkal rendelkező mezőgazdaság gondjaira is, és amely ráadásul anélkül fejti ki áldásos hatását, hogy a rendszer egésze súlyos érdeksérelmekkel járó átalakításokra kényszerülne.


Kattintson!

A bioetanol-termelés dinamikus növekedése esetén az utóbbi években gyakran túlzottnak tűnő gabonatermést nem kellene visszafogni, így egy gazda sem kényszerülne tevékenysége feladására vagy módosítására, sőt, a növekvő bioüzemanyag-kereslet a jövőben több gazda számára kínálna megélhetést a jelenleginél is kedvezőbb szinten (a bioüzemanyag-gyártáshoz készített termények ugyanis rendszerint magasabb áron értékesíthetőek, mint az exportra szánt áruk).

Mindezzel együtt az első generációs bioüzemanyagokat sem klímavédelmi, sem gazdasági, sem energiapolitikai megfontolások alapján nem érdemes egy hazai energiastratégia középpontjába helyezni és állami eszközökkel támogatni - hangsúlyozza a tanulmány. Amíg a hazai bioetanol a mezőgazdasági terményfelesleget használja fel, addig kifejezetten hasznos a nemzetgazdaság számára. A kutatók szerint az első generációs bioüzemanyag-gyártás állami eszközökkel történő támogatása helyett a fenntartható, főleg másodgenerációs (növényi maradványokból, cellulózból készülő) bioüzemanyagok előállításának serkentése biztosíthatja hosszabb távon a költséghatékony és nagy mennyiségű bioetanol-előállítást.

A környezettudatosság a hazai közgondolkodásban

A magyar fogyasztók energiapolitikai nézeteikben az árak alacsonyan tartását és az ellátás biztonságát jóval fontosabbnak tartják, mint a környezeti szempontokat. A Political Capital és a Green Capital szerint a lakosság környezettudatosságának erősítése és energiahasználati szokásainak megváltoztatása csak olyan meggyőző kampánnyal és energiapolitikával érhető el, mely tekintetbe veszi az alábbi szempontokat:

  • Amennyiben az ár és a környezetvédelem konfliktusba kerül egymással, a magyar fogyasztók többsége árérzékenysége okán várhatóan az alacsonyabb árú, de esetleg környezetszennyezőbb megoldást választja.
  • A közlekedésből fakadó szennyezés problematikája a magyar társadalomban mára egyértelműen tudatosodott. Ennek a környezeti fenyegetésnek a hangsúlyozásával a környezettudatosság erősíthető, és az energiahasználati attitűdök és szokások módosíthatóak - ez pedig a közlekedés terén is kamatoztatható.
  • A közlekedési és energiahasználati szokások megváltoztatását célzó kampányok az esetben lehetnek hatékonyak, ha - a hosszú távú energiaellátási bizonytalanság jelentette fenyegetést hangsúlyozva - az energiafüggőség csökkentését és az ellátásbiztonság erősítését kapcsolják össze a megújuló energiaforrásokkal.

Természetesen nem elég csak a lakosság meggyőzése, ezért a közlekedés rendszerszerű megközelítése érdekében a Political Capital és a Green Capital azt javasolja a kormánynak, hogy dolgozzon ki egy "zöld közlekedés" koncepciót. Ebben a koncepcióban szerepeljen a közlekedési igények csökkentése például az infrastruktúra fejlesztése által, a tömegközlekedés fejlesztése, vagy a mégis az egyéni közlekedés mellett döntők ösztönzése a környezettudatosabb közlekedési módokra.

Az ellenzők az átfogó tudományos kutatásokat hiányolják

Az utóbbi időszakban elszaporodtak azok a hangok, amelyek a bioüzemanyagok ellen szóltak. A nyáron Franciaország például bejelentette, hogy a megújuló energiaforrásokat érő sorozatos támadások tükrében szorgalmazza a 10 százalékos célkitűzés újragondolását. Nathalie Kosciusko-Morizet, francia környezetvédelmi miniszter szerint az EU rossz sorrendben kezdett hozzá a probléma megoldásához. Véleménye szerint először a bioüzemanyagok termelésének környezetvédelmi és egyéb feltételeit kellett volna megteremteni, majd csak ezután kellett volna megállapítani az említett feltételekhez igazodó célkitűzéseket. Az Európai Unió soros elnökségét betöltő Franciaország mellett már Olaszország, illetve Nagy-Britannia is jelezte a kérdéssel kapcsolatos aggályait.

Nincs ezzel másképp az Oxfam brit jótékonysági szervezet szerint sem, akik egy ugyancsak nyári tanulmányukban állították, hogy a bioüzemanyagok okolhatók azért, hogy 30 százalékkal drágultak az élelmiszerek, ami világszerte 30 millió embert taszít nyomorba. Az Oxfam elemzése rámutat, hogy a gazdag országok növekvő üzemanyagéhségük kielégítésére egyre több bioüzemanyagot állítanak elő, ami felfelé hajtja az élelmiszerek árát. A nemzetközi jótékonysági szervezet ezért sürgeti, hogy a fejlett országok szűntessék meg a bioüzemanyagok előállításnak támogatását és csökkentsék az importvámokat.

Vitatja a bioüzemanyagok terjedésének szükségességét az Európai Környezeti Ügynökség tudományos tanácsadó testülete is, amely szerint nincs annyi föld Európában, amely elegendő lenne az EU által előírt 10 százalékos bioüzemanyag-kvóta betartásához. Ezt az uniós direktívát a környezetei károk elkerülése a talaj, a vízkészletek és a biodiverzitás megóvása érdekében fel kell függeszteni - hívta fel a figyelmet Dr. Somlyódy László akadémikus, a testület magyar elnöke. Szerinte mielőtt komoly lépésekre szánnánk el magunkat, átfogó tudományos elemzésére van szükség a kockázatok és a hasznok megállapítására, és csak ezután az új fenntartható középtávú célok meghatározására.

A Magyar Természetvédők Szövetsége szerint is az lenne a legjobb megoldás, ha moratóriumot vezetnének be az ilyen jellegű üzemanyagokra, amíg minden kutatás egyértelműen be nem bizonyítja, hogy milyen hatással is vannak a bioüzemanyagok bolygónk életére. A legnagyobb gondot az MTVSZ szerint az okozza, hogy a bioüzemanyagok terjedésével emelkednek az élelmiszerárak, hiszen nincs annyi felesleg, ami a gyártást fedezné, ráadásul az egész bolygón sincs annyi terület, amely biztosítani tudná az autók ilyen irányú üzemanyag-ellátását.

Véleményvezér

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.
Jó hír, mégsem pusztul el a világ

Jó hír, mégsem pusztul el a világ 

Sokan úgy gondolják, hogy addig létezik a világ, amíg vannak méhek.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo