Az antibiotikumok évtizedeken át tartó túlzott használata a kórházakban és az állattenyésztő telepeken oda vezetett, hogy a baktériumok rezisztenssé váltak, s az orvostudománynak új ellenszereket kell felfedeznie, hogy lépést tudjon tartani a mutációkon átment baktériumokkal.
Maryn McKenna a Wired magazin és más ismert lapok hasábjain is foglalkozott már a súlyosbodó problémával. Az újságírónő egy észak-karolinai csirkefarmról tudósított nemrég, ahol Craig Watts állattenyésztő azért nyitotta ki ajtaját előtte, hogy felhívja a figyelmet a veszélyre. Watts a csirkéket a Perdue Farms-tól kapja, feladata a felnevelésük. A Perdue Farms nevű vállalat beszállítójaként – és annak rábeszélésére hallgatva – az antibiotikumokkal kiváló termelési eredményeket mutatott fel. De a zsúfolt hodályban ezek a szerek sem fékezik meg az állatok egészségének romlását.
Watts az e fajta „intenzív tenyésztés” hátrányairól cikkeket kezdett írni, egy kongresszusi meghallgatásra is elment Washingtonba a nyilvánosság elé tárni tapasztalatait, s videót készített az összezsúfolt csirkékről a World Farming állatvédő szervezet számára. Ezzel jogi kockázatot vállalt: beszállítóként nem szabadna beszélnie a munkakörülményekről és a termelési gyakorlatról.
Watts szerint egy 30 000 csirkét nevelő üzemben megszokottnak számít, hogy 1000 jószág meghal. Az ok: fertőzés, genetikai rendellenességek, sérülések. A szerződés megtiltja neki, hogy napfényre engedje a csirkéket. Az alig néhány hetesen már kifejlett testű szárnyasok fáradtan fújtatnak, pihegnek, mert túlságosan nagy méretű mellkasukat képtelenek megtartani. (Arról nem szól a videó, hogy ezt vajon a mozgáshiány okozta, vagy hormonkezelés és a felgyorsított növekedés.)
A „talajt” nem cserélik alattuk, az tele van ürülékkel. Testük aljáról ezért kihull a toll, s bőrbetegségek alakulnak ki rajta..
Az állatok jóléte felett őrködő Humane Society of the United States beperelte a Perdue-t, mely a bírósági ügy végén októberben kénytelen volt levenni a termékei csomagolásán szereplő „process verified” címkéből az utalást az „emberségesen” (humanely) történő tenyészésre. E szót többé nem használhatja a vállalat.
A „process verified” egyébként annyit tesz: az állat nem kapott antibiotikumot, csak vegetáriánus tápban részesült, nem tartózkodott kalitkába zárva, nem kapott állati mellékterméket, és emberséges körülmények között tenyésztették. (A Perdue-nek bedolgozó farmok szinte mindegyike leállt az antibiotikumok használatával 2013-ban.)
Az állatvédők szeretnék elérni, hogy az amerikai szupermarketek csakis emberségesen nevelt, tehát nem saját ürülékükben tocsogva álló-fekvő, tömegesen összeszorított állatokat vásároljanak, melyek gyakran az antibiotikumnak ellenálló betegségeket is beleik végtermékeiből kapják el. A hormonok és a szteroidok használatát sem látnák szívesen. (Erről is szót ejtett a Food, Inc. című Oscar-jelölt dokumentumfilm.)
Miután az említett videó felkerült a netre, Craig Watts-ot felkeresték ellenőrök állataudit céljából. Vagyis elképzelhető, hogy a nem megfelelő körülményeket az ő nyakába varrják felelősként – peres ügyben.
Az amerikai National Chicken Council nyilatkozatban határolta el magát a videótól, hangsúlyozva, hogy az nem nyújt mérvadó, hiteles képet a csirkeállományról, melyben a megbetegedések aránya szerintük rendkívül alacsony.
Fenntarthatatlan közegészség?
McKenna tovább kutatta a témát. Szerinte az antibiotikumok használatának bevezetése előtt 5 nő halt meg 1000 közül szülés közben. (Az nem világos, hogy a Semmelweis Ignác tevékenysége előtti vagy utáni évtizedekre gondol-e.) Kilenc bőrbetegséget szerző ember közül egy halálozott el. Tíz tüdőgyulladást kapó személy közül három halt bele a betegségbe. A fülbetegségek szinte minden esetben süketséget okoztak, a torokgyulladások szívbetegségbe torkolltak. Az antiobiotikumok „szuperfegyverekként” legyőzték mindeme kórságokat. Eddig.
McKenna szerint a jövő már zajlik Indiában. A „szuperbaktériumok” sorra ölik India újszülöttjeit. A jelenség az elmúlt öt évben ütötte fel fejét, állította a New York Times-ban megjelent cikkben megszólaló orvos, aki egy Új-Delhiben működő kórházban dolgozik. „Ma a hozzánk behozott gyerekeknek szinte száz százaléka több gyógyszerre is rezisztens kórokozókkal rendelkezik a szervezetében. Félelmetes” – mondta Dr: Neelam Kler. Újszülöttek olyan vérmérgezésekben halnak meg, amelyeket egészen mostanáig rutinosan le tudtak győzni a meglévő gyógyszerarzenál segítségével.
Honnan kapják ezeket a szupererős baktériumokat? A szennyvízcsatornából, állatokból, a termőföldről és sokszor saját anyjuktól. A túlnépesedett ország, a nagyvárosok szennye persze kiváló termőtalaja ezeknek a kórokozóknak. Ugyanakkor egyetlen ország sem mentes a veszélytől. Nincs rá garancia, hogy hasonló baktériumok nem bukkannak fel másutt a lakosság körében.
Az Egyesült Államokban például egy felmérésben a megkérdezett orvosok 85 százaléka azt állította, hogy legalább egy olyan beteget kezelt már, akinek testében olyan fertőzés volt, mely bizonyíthatóan többféle gyógyszerre is immúnisnak mutatkozott „vagy annak tűnt” .
Egyes szakértők szerint a baktériumok az anyák testében fejlődnek ki, gyerekeik már készen kapják azokat. Indiában például már azzal számolnak, hogy a TBC hamarosan kezelhetetlen betegséggé válik.
