Ausztráliában fejlesztették ki azt az új festéket, mely az ilyen termékekben már használatos titániumoxidot ötvözi egy új alkotóelemmel, a molibdenum-szulfiddal. Ez utóbbi szintetikus anyag, ami nagyjából úgy viselkedik, mint a szilikagél, ami fogyasztási cikkek csomagolására használnak, mert megvédi őket attól, hogy magukba szívják a párát és megromoljanak. A festék a napfény energiáját és a levegő páratartalmát vonja magába, s a vizet hidrogénné és oxigénné választja szét, az így nyert hidrogént üzemanyagcellákba lehet tölteni, amiket hidrogénüzemű autók meghajtására használnak.
(fotó: Flickr / Christopher Rose)
A Royal Melbourne Institute tudósainak új vívmánya még nem tart ott, hogy piacra lehessen dobni. Ehhez becsléseik szerint 5 évre van szükség, de a tudósok már most bizonygatják, hogy a festék nem lesz drága. További előny, hogy a befestett ház elhelyezkedése sem számít majd akadályozó tényezőnek, a fülledt, párás levegőjű helyeken éppúgy működni fog a festék, mint a szárazabb és melegebb klímában lévő házakon. Bárhol, ahol van legalább némi pára a levegőben -akár távolabbi folyók, tavak vagy tengerpartok révén-, működni fog a festék.
Az ausztrál innováció is része annak a trednek, hogy a cégek igyekeznek olyan megoldásokat kínálni, melyekkel vagy csökkenthető a lakóépületek és a lakások energiaigénye, vagy maguk termelik meg a szükséges energiát - így kisebb a működtetésük emisszióvonzata. A Tesla például olyan cserepeket fejlesztett ki, melyek energiatermelő szolárpanelek is egyben.
Forrás: futurism.com
