Erre utal, hogy a K&H fenntarthatósági indexe a 2,1 és 4 milliárd forint árbevételű, közepes cégeknél trendszerűen és dinamikusan növekszik, kezdenek felzárkózni a nagyvállalatokhoz.
„Minden bizonnyal egyre több nagyvállalat várja el beszállítóitól, hogy minél kisebb karbonlábnyomú terméket vagy szolgáltatást szállítson, hiszen ezek környezetterhelési mutatói is beépülnek a fenntarthatósági jelentésekbe” – kommentálta Suba Levente.
A négy féléves adatokból látható, hogy a hazai közepes és nagyvállalatok mintegy 42 százaléka rendelkezik már vagy tervez bevezetni a közeljövőben környezetközpontú irányítási rendszert (2022 elején ez az arány még csak 24 százalék volt). Ugyanakkor a vállalatoknak csupán 16 százaléka méri vagy tervezi mérni saját karbonkibocsátását. A vállalatoknak mindössze tizede készít kimutatást arról, hogy árbevételének, illetve költségeinek mekkora hányada származik fenntarthatónak tekinthető tevékenységből.
„Szakadék húzódik a cégek fenntarthatósági problémákhoz való hozzáállás és tényleges tetteik között” – mondta a K&H innovációs vezetője, aki szerint aggasztó, hogy a kedvezőtlen gazdasági környezetben egyre több cég inkább nehézséget, semmint lehetőséget lát a fenntarthatósági célok elérésében. „A fenntartható működésre való átállás legnagyobb kihívása a pénzügyi források előteremtése, legyen szó akár saját forrásról, külső finanszírozásról vagy éppen pályázati pénzekről” – tette hozzá Suba Levente.
