Könnyelműen megfeledkezünk az élelmiszercímkékről, amikor a megszokott termékünk után nyúlunk a boltban. Mintha csak egy unalmas, de kötelező eleme lenne az információ áradatnak, ami körülvesz minket. Az információ hatalom, ami ebben az esetben hatalmat jelent a saját egészségünk felett. Bosszantó lehet, ha valakit „egészség fanatikusnak” vagy épp „gyorskaja-függőnek” bélyegeznek, de még bosszantóbb, ha az élelmiszer, amit vásárolunk nem az, aminek gondoltuk.
A nemzetközi kereskedelem intenzívebbé válásával egyre távolabb kerülünk ételünk előállítóitól, és sokszor már azt sem tudjuk, honnan érkezett hozzánk. A címkék jelenthetik a kapcsot. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szakértői a közös Codex Alimentarius Bizottság révén hozzák létre a nemzetközi minőségi követelményeket a megbízható csomagolásokhoz. Ezeknek kell megfelelniük az élelmiszerek címkéinek, főleg, ha azt a nemzetközi piacra szánják.
Így segítik a címkék az életünket:
Egészséges élet
A címkék révén tudhatjuk meg, mit tartalmaz az adott termék: vitaminokat, ásványi anyagokat, kalóriát, zsírt stb., és dönthetünk, hogy az adott élelmiszer fogyasztása jó-e nekünk. Ezen információk révén nyomon követhetjük a mikrotápanyag bevitelünket és elkerülhetjük a hiánybetegségeket, például a vas- vagy a D-vitamin hiányt, csak hogy a leggyakoribbakat említsük. Figyelhetünk a súlyunkra is ha ügyelünk a kalória- és telített zsírsav, cukor- és sóbevitelünkre, és a kiegyensúlyozott táplálkozásra. Ezzel nagy lépést tehetünk egyes betegségek, mint a cukorbetegség és bizonyos szív- és érrendszeri betegségek elkerüléséhez.
Minden évben több mint 600 millió ember betegszik meg, és 420 000 ember hal meg baktériummal, vírusokkal, parazitákkal, vegyi anyagokkal vagy toxinokkal fertőzött étel fogyasztásától. A címkéken található figyelmeztetések és fontos információk a termék tárolásáról, elkészítéséről és fogyasztásáról segítenek ennek elkerülésében.
Garancia
A vásárlók megtévesztésének elkerülése a címkék egyik fő küldetése. A nemzetközi élelmiszercímke szabványok nélkül a gyártók és forgalmazók félrevezethetnék a fogyasztókat. Ha például csokoládét vagy halat vásárolunk, érdemes ránézni az apró betűs részre is, hogy ténylegesen azt is kapjuk.
Védelem
A fejlett országok lakosságának 10-15 százaléka szenved valamilyen ételallergiában. A leggyakoribbak a földimogyoró, szója, tej, tojás, hal, glutén és a diófélék iránti érzékenység. Nem figyelve egy élelmiszer összetevőire, könnyen belefuthatunk valami számunkra káros és veszélyes termékbe. A címkék azonban megmondják, ha az adott termék nem nekünk való.
Odafigyelve az élelmiszercímkékre csökkenthető az élelmiszerpazarlás. A csomagoláson található dátum megmondja, meddig fogyasztható biztonságosan a termék. Fontos elkerülni a már romlott étel fogyasztását, ám a minőségét megőrzi és a fogyaszthatósági dátum közti különbség ismeretével elkerülhetjük a még jó élelmiszer kidobását. Az Európai Unióban az elpazarolt élelmiszer 10%-a még ehető lenne, ha a vásárló helyesen értelmezi a fogyaszthatóságot. A fogyasztók és az élelmiszerlánc szereplőinek felvilágosítása révén elkerülhető lenne, hogy a szemetesben landoljon a még jó élelmiszer.
A helyi termelők támogatása
Egyes címkék a termék pontos származásáról is árulkodnak, mint például a kolumbiai kávé (Kolumbia), manchego sajt (Spanyolország), a Darjeeling tea (India), amely információ értékes lehet a vásárló számára és többletértéket adhat a termékhez. A vásárlók hajlamosak bizonyos íz és illat karakterjegyeket a földrajzi eredethez kötni. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank és a FAO által közösen vizsgált 9 termék esetében a földrajzi eredetmegjelölés 20-50%-kal növelte annak értékét. Napjainkban a vásárlók a földrajzi eredetmegjelölést egyre inkább a magas minőséggel kötik össze.