A klímaváltozás hatásai csak a gazdaság zöldítésével mérsékelhetők. A karbonmentes forrásból termelt villamos energia hosszabb távú tárolását lehetővé tevő technológiák egyre fontosabbá válnak. A napenergiával termelt elektromos áram rendelkezésre állása és a felhasználói igény időben és térben is eltérő. Ez az adottság az akkumulátorokon túlmutató tárolási eljárások fejlesztését, az áramtöbblet hatékonyabb felhasználását indokolja – fogalmazott.

A zöld hidrogénről szóló uniós kezdeményezés az Európai Bizottság 2020 júliusában közzétett hidrogén-stratégiájára építve azt tűzi ki célul, hogy a hidrogéngazdaság fejlesztése kiemelt figyelmet kapjon a koronavírus utáni időszak helyreállítási beruházásaiban, a klímabarát, fenntartható ipari szektor kialakításában.

A zöld hidrogén hathatós megoldás lehet a különféle ágazatok szén-dioxid-mentesítésére, ezért ösztönözni és támogatni kell a kapcsolódó technológiák fejlesztését és alkalmazását. A magyar álláspont szerint a hidrogéngazdaság fejlesztésének területén az állami és a magánszféra partnerségén alapuló, széles körű nemzetközi együttműködéssel lehet eredményeket elérni.

Kaderják Péter emlékeztetett arra, hogy Magyarország a Nemzeti energia- és klímatervben és az új Nemzeti energiastratégiában is kitért a hidrogén jövőbeni szerepére. A magyar hidrogéngazdaság fejlődésének erőteljes lendületet adhat az idén megalakult Nemzeti Hidrogén-technológiai Platform, amely összehozza a kutatás és az ipar érintett szereplőit, és javaslatot tesz egy hazai hidrogén-stratégiára.

A zöld hidrogén előállításának alapját jelentő elektrolizáló technológiákkal kapcsolatban folyó magyar kutatások máris élenjáró eredményeket hoztak. Szegedi kutatók és ipari partnereik egy saját fejlesztésű, energiahatékony, kizárólag vizet és szén-dioxidot felhasználó elektrolizáló technológiát dolgoztak ki, amellyel a világon elsőként sikerült átlépniük az 1 amper/négyzetcentiméter áramsűrűségi álomhatárt a szén-monoxid előállítása során – tette hozzá.