A tanulmány megállapítja: egy átlagos dízelautó a gyártásától a roncstelepre kerülésig 3,65 tonna széndioxiddal többet ereszt a légkörbe, mint egy hasonló teljesítményű benzines. Ennek okait a gázolajelőállítás nagyobb energiaigényében, valamint abban kereshetjük, hogy a dízelautókban több az anyag és többet futnak, mint a benzines autók.
Megdőlt tehát az autógyárak évtizedek óta hangoztatott érve a dízelek mellett, miszerint kevésbé járulnak hozzá a globális hőmérséklet emelkedéséhez, mint a benzines gépkocsik. Ráadásul egy dízelhajtású gépkocsi akár félmillió forinttal is többe kerülhet, mint a hasonló teljesítményű benzines. A széles körben elérhető benzines hibrid pedig ugyanazon az áron 20-25 százalékkal is kevesebb széndioxidot bocsáthat ki, mint egy dízelautó.
Évente mintegy 68 000 európai polgár fizet az életével egy elhibázott döntés miatt, amely a dízelautóknak biztosított előnyt hosszú évekig éghajlatvédelmi érvekre hivatkozva – és amiatt is, hogy a hatóságok nem szereztek érvényt a kipufogógáz nitrogéndioxid-tartalmát korlátozó jogszabálynak, és így azok akár negyvenszer többet is kibocsáthatnak ebből a súlyos egészségkárosító gázból, mint amit a jogszabály megenged.
„Szerencsére van megoldás ezekre a problémákra” – jelentette ki Vargha Márton, a Levegő Munkacsoport közlekedési témafelelőse. – „Elő kell
A T&E arra is felhívja a figyelmet, hogy össz-európai fellépés szükséges, nehogy a Nyugat-Európából kiszoruló dízelek a közép- és kelet-európai országokat árasszák el, amivel nem megoldanák, csak másokra tolnák át a környezeti problémákat.