A korábbi előrejelzésekhez képest igen sok a bizonytalanság a várható hőmérséklet tekintetében. A legtöbb intézet átlagosnak megfelelő vagy annál kissé enyhébb téli időszakot jelez előre a Kárpát-medencére – olvasható az esotanc.hu meteorológiai portál hosszú távú időjárás-előrejelzéseket feldolgozó összegzéséből. Ugyanakkor az amerikai Nemzeti Éghajlati Adatközpont egy átlagosnál lényegesen melegebb tél forgatókönyvét vázolja fel, különösen az évszak második felében. Több intézet, köztünk a NASA ezzel szemben egy csökkenő hőmérsékletű tendenciát vár a tél végére. A korábbiakhoz képest tehát jelentős a bizonytalanság, az együttes kép mégis egy átlagos hőmérsékletű vagy annál kissé enyhébb telet valószínűsít. Ez természetesen csak az évszak átlaga, ezen belül lehetnek kifejezetten hideg, havas és meleg periódusok is.
A hőmérséklettel szemben csapadék terén valamivel egyértelműbb a helyzet. A legtöbb intézet és modell egy átlagos csapadékú telet vetít előre, egyedül a Japán JAMSTEC veti fel egy az átlagosnál kissé szárazabb tél lehetőségét. Ahogy a hőmérséklet esetén, úgy itt is fontos hangsúlyozni, hogy az átlagos csapadék hosszú időtávra vonatkozik, ezen belül lehetnek akár kiemelkedően csapadékos, akár havas időszakok is, egy-egy konkrét időjárási helyzet miatt. A fenti előrejelzés hét nemzetközi intézet ún. szezonális előrejelzési adatainak összevetéséből készült a Kárpát-medencére vonatkozóan. A hosszú távú modellek megbízhatósága igen alacsony összevetve a napi-hetes időjárás-előrejelzésekkel, így egyelőre csak a tendenciák felvázolására alkalmasak.
Tudósok szerint felkészülhetünk rá, hogy 2016 lesz minden idők legmelegebb éve, legalábbis amióta a meteorológiai intézetek mérik a hőmérsékleteket. 2014 és 2015 ugyancsak rekordot döntött. De szélsőséges időjárási eseményekre is számíthatunk, a meteorológusok új szlogenje szerint az abnormális az új normális.
A szélsőséges időjárás és a klímaváltozás pedig tömeges elvándorlást okoz. Az évszázad migránsa a klímamenekült lesz.
Ha enyhe telünk lesz, akkor az éves középhőmérsékletet tekintve az idei év újabb rekordév lesz. Nyár közepéig 14 egymást követő hónap volt, amikor az átlaghőmérséklet magasabb volt a 20. századi átlagnál, és 2016 első hat hónapjában is az előző évinél magasabb átlaghőmérsékleteket mértek. (A tavasz is rekordokat döntött!)
Az északi-sarki tengeri jég kiterjedése júniusban 11,4 százalékkal volt kisebb az 1981–2010 közötti átlagnál, ami a legkisebb jégkiterjedés 1979 óta. Az északi-sarki tengeri jég kiterjedése évtizedenként átlag 3,6 százalékkal zsugorodik. Az antarktiszi tengeri jég 103,5 ezer négyzetkilométerrel volt kisebb az 1981–2010 közötti időszak átlagánál. a déli-sarki tengeri jég kiterjedése évtizedenként átlag 1,7 százalékkal zsugorodik a NOAA adatai szerint. 2016 első felének felmelegedésébe az El Nino is jócskán bejátszott, mely meleg levegőt hozott, de meteorológusok szerint a melegrekordok fő oka továbbra is emberi tevékenység: az üvegházgáz-szennyezésünk által okozott klímaváltozás.
Az El Ninónak köszönhető, hogy Ausztrália 53 százalékán olyan meleg volt a tavasz, mint az a meteorológiai mérések történetében még sosem. Mivel a bioszféra rendkívül komplex és holisztikus rendszer, a szokatlan meleg egy sor jelenségben csapódott le: az USA déli államait és Európát rendkívül heves esőzések áztatták hetekig (Magyarország sem volt kivétel ez alól), a Csendes-óceánban pedig kifehéredtek a korallszigetek.
