A Nemzetközi Energiaügynökség adatai szerint a 65 éves vagy annál idősebb emberek körében a hőséggel összefüggő halálozások száma az elmúlt években körülbelül 60 százalékkal nőtt. Ezzel egy időben a légkondicionáló berendezések száma megháromszorozódott, ráadásul az épületek egyre hatékonyabb szigetelése nyáron még éjjel is bent tartja a meleget.

Nem csak több eszközzel, hanem az energiaárak növekedésének köszönhetően drágábban is hűtünk, így nem nehéz belátni, hogy energiahatékony alternatív megoldások után kell néznünk.  Balogh Péter épületgépész mérnök, a Wavin Beltéri Klímamegoldások Termékmenedzsere mutatta be a leghatékonyabb eljárásokat.

A problémát a gyökerénél…

… ragadjuk meg – konkrét és átvitt értelemben is. Hiszen a fákat és zöld felületeket nélkülöző betondzsungel nyaranta ontja magából a meleget, forró városban pedig értelemszerűen a lakásokat is nehezebb lehűteni. Az épület elé ültetett fa megvédi a falakat a felforrósodástól, de segíthetnek az olyan nagy árnyékot adó és egyben dekoratív futónövények is, mint a lilaakác, vagy a vadszőlő. A városi fák túlélése érdekében nem szabad megfeledkeznünk a növények vízellátásáról sem.

Kék is, zöld is – mi lehet az?

Búcsúzzunk el a Nap melegét magába szívó és visszasugárzó, sötét színű tetőktől. Nagy előrelépés, ha zöld tetőt telepítünk, de egy még kevésbé elterjedt megoldás ennél is tovább megy: a kék-zöld tető. A „zöld”, füvesített vagy beültetett tetőszint alatt, attól egy szűrőréteggel elválasztva ugyanis egy „kék” víztározó réteg kap helyet, amit vízzáró réteg választ el a tetőszerkezettől. Így az esővízet öntözésre, az épület hűtésére, vagy akár az épület mosdóiban is újrahasznosíthatjuk. A rendszer okos megoldásokkal válik maximálisan hatékonnyá, több fokkal csökkenti az épületekben a hőmérsékletet, és akár 10 decibellel képes csökkenteni az utcáról beszűrődő zajt.