„Habár az EU elismerte, hogy tartozik a fejlődő világban fokozottan érvényesülő klímaváltozásért, a fejlődő országok kétszer is meggondolják majd, hogy csatlakozzanak-e egy globális Klímaegyezményhez az EU és más gazdag országok pénzügyi kötelezettségvállalása nélkül. Nem lehet tárgyalásokat kezdeményezni arról, hogy ki, mihez járuljon hozzá a klímaváltozás megfékezése érdekében, amíg nincs szó konkrét összegekről." - mondta el Joris den Blanken, a Greenpeace EU energia/klíma stratégiai igazgatója.
Az Európai Tanács tavaszi csúcstalálkozóján az állam és kormányfők támogatták egy új pénzügyi tervezet létrehozását, amely a fejlődő országoknak teremtené elő a szükséges pénzeket, hogy képesek legyenek a klímaváltozással megbirkózni. A tervezet szerint három fő területen szükséges támogatást nyújtani: a megújuló energiák nagyobb arányú elterjedésében, az erdővédelemben és a klímaváltozás már elkerülhetetlen hatásainak leküzdésében. Azonban a tagállamok vezetői eddig nem igazán említették, hogy a fejlett országoknak valójában milyen mértékű hozzájárulása szükséges a tervezet előremozdításához, konkrét összegekről tehát nem volt szó.
Fejenként 1 euró 30 cent
A fejlett országoknak 2020-ig legalább évi 110 milliárd euróval kell támogatniuk a fejlődő országokat a klímavédelem érdekében. Ez az EU kormányai számára összesen 35 milliárd eurót tenne ki, amely EU polgáronként mindössze 1 euró 30 cent lenne hetente. Ez pont egy buszjegy árával megegyező összeg.
A Greenpeace felszólítja az uniós kormányokat, hogy használják fel a cseh elnökség ideje alatt tartandó következő EU-miniszteri találkozókat egy konkrét pénzügyi terv kidolgozására, a fejlődő országok megsegítése érdekében. A Greenpeace felszólítja továbbá a G20-at, hogy április eleji londoni találkozójukon állítsanak fel egy munkacsoportot, amely pénzügyi javaslatokat dolgoz ki a klímafinanszírozás témájában. A javaslatoknak természetesen már az ENSZ klímatárgyalásokhoz kell illeszkedniük.
„Az EU vezetői gyors megoldásokon veszekednek a csődbe ment bankok megsegítése érdekében, de híján vannak a gondos előrelátásnak a bolygónk megmentését illetően. Még a mi életünkben megmutatkoznak a megállíthatatlan klímaváltozás jelei, hacsak nem hoznak létre egy olyan hosszú távú, zöld, gazdaságélénkítő csomagot, amely az éghajlat megmentését is szolgálná," - mondta den Blanken.
Két irányba menne az EU
Az EU-s vezetők elismerték az energiahatékonyság, a megújuló energiák és a továbbfejlesztett infrastruktúra fontosságát, beleértve az északi és északnyugati tengeri áramhálózat létrehozását, amely lehetővé tenné a megújuló energiák nagyarányú rendszerbe integrálását. Ugyanakkor az EU csúcson a szén további használatát is ösztönözték, valamint azok az országok is zöld utat kaptak, amelyek a nukleáris energia mellett tették le voksukat
„Keresztúthoz érkeztünk, és az EU vezetői egyszerre mindkét irányba terelnének minket. Eljött az idő a választásra: ragadjunk a múltban és függjünk továbbra is az olyan elavult, piszkos technológiáktól, mint a szén és az atom, vagy lépjünk a jövő irányába, és támogassuk a megújulókat, az energiahatékonyságot, a hatékony energiaelosztást és a zöld munkahelyeket." - tette fel a kérdést Frauke Thies, a Greenpeace EU megújuló energia stratégiai igazgatója.
