Az energiafogyasztást mérő „okos" rendszerek modern alternatívát jelentenek az energiaszolgáltatók - például gáz- vagy elektromos energia szolgáltatók - jelenlegi működési és elszámolási rendszereihez képest - közölte Gion Gábor, a Deloitte Energia és energiahordozók szektor iparági csoport vezetője. Ezek a háztartásokban elhelyezett fogyasztásmérők a folyamatos információcsere révén valós időben képesek hiteles adatokat közölni a szolgáltató központjával.
A rendszerek kézenfekvő előnye a szakértő szerint, hogy a fogyasztók bármely pillanatban pontos képet kaphatnak az energiafogyasztásuk aktuális állásáról, költségeikről - illetve segítséget kapnak saját fogyasztási szokásaik optimalizálásában is. A rendszer információkkal segít például abban, hogy az energiaigényes, de nem fix időponthoz kötött teendőiket a fogyasztók egy kedvezményes, például éjszakai időszakra tudják időzíteni.
A rendszer ugyanakkor a szolgáltatóknak is kedvez: az ilyen új típusú mérők használatával lényegesen egyszerűbbé válik a számlázás, leegyszerűsödik a vevőkapcsolatok menedzselési folyamata, továbbá csökkennek az árazásban és a mennyiségi kereskedelemben rejlő kockázatok is - vagyis a szolgáltatók a naprakész adatok birtokában mindig a legkedvezőbb árat érhetik el az energiapiaci beszerzéseknél. Azáltal, hogy a mérő pontosabb és szélesebb körű információkkal szolgál az elfogyasztott energiáról, hozzájárulhat a rendszerszintű veszteségek, valamint az illegális vételezés könnyebb feltárásához is. Mindamellett kiküszöbölhetővé válnak a jelenlegi becslési gyakorlatból eredő kockázatok, illetve az ebből származó lehetséges veszteségek is.
Sok még a probléma
A rendszer tömeges elterjedése ellen szól egyelőre, hogy bár a szolgáltatók közvetlen kapcsolatban állnak a végfelhasználókkal, ma még nem tudnak felmutatni olyan, kedvező konstrukciót vagy erős ajánlatot, amely a felhasználók számára is egyértelműen vonzóvá tehetné az új rendszert. Pedig az okos rendszerek alkalmazásával az évszakonként, vagy napszakonként eltérő fogyasztói tarifák kialakítása is elképzelhető, ami hosszútávon a felesleges fogyasztás mérséklődéséhez vezethet. Egyes, merészebb üzleti modellek tudatosan ruháznák fel a fogyasztókat azzal a képességgel, hogy az összes lényeges, naprakész információ birtokában maguk irányíthassák az energiafelhasználásukat - tette hozzá Deloitte szakértője
Az egyértelmű előnyök mellett, főként a vállalati oldalon azonban ma még néhány komoly, részben megalapozott aggállyal is találkozhatunk: egy komplett átállás, a vele járó gyorsított mérőcsere-programmal együtt tetemes, egyszerre jelentkező kiadásokat, és hosszabb megtérülési időszakot jelent a szolgáltatók számára, ami a klasszikus költség-haszon szemlélet alapján sokszor kétségeket szül egy ilyen beruházással szemben.
Szükség lehet az állami fellépésre
Ha a szolgáltatók az összes mai rendszer-elvárásnak meg akarnak felelni, kevés mozgásterük marad, vagyis az eleve csökkenő profitkilátások mellett képtelenek innovatív szolgáltatásokat kínálni a felhasználóknak. Ha ellenben sikerül kihasználniuk az intelligens fogyasztásmérésben rejlő technológiai lehetőségeket - például a hagyományos becslési-elszámolási módszerekhez képest alacsonyabb beszerzési, kereskedelmi kockázatokat - az éppen a szolgáltatók innovációs mozgásterét növelheti.
Egy központilag - állami szinten - ösztönzött átállás pedig nemcsak a fogyasztók figyelmét hívja fel az új rendszerrel kapcsolatos előnyökre, hanem az iparág szereplőit is meggyőzheti arról, hogy eddig bizonytalan jövedelmezőségűnek ítélt technológiai befektetéseiknek igenis van értelme. A központi, állami iránymutatás és koordináció egyfajta garanciát jelenthet az egységes, vagy legalábbis egymással együttműködni képes műszaki architektúrák megteremtésére - mondta Gion Gábor.
