Biztos megéri a növekedésmánia?

Lehet-e sikeres egy üzlet, ha nem növekszik? Lehet-e boldogan élni egy olyan országban, amelyben a GDP nem szárnyal? A jelenlegi társadalmi és gazdasági modellben a válasz: nem. Egyre többen azonban látják, hogy ez a rendszer alapjaiban megkérdőjelezhető. Sőt, vannak, akik próbálnak máshogyan létezni. Az átmenet lassú.

Kép:PP archív

Társadalmunkban a siker kulcsa a növekedés. Ha egy cég nem képes folyamatosan többet és többet termelni, eladni, az vesztessé válik. Aki nem képes újabb javakat megszerezni, és növelni a fogyasztását, az nem lehet boldog ember, és az országok minőségét is egyértelműen a GDP növekedése jelzi. Még.

A bőrünkön érezzük

Az erőforrások korlátossága, a biológiai sokszínűség sérülékenysége, a klímaváltozás kézzelfogható, megtapasztalható következményekkel jár. A növekedés és a fenntarthatóság ellentmondása mindenkinek az életére hatással van, de sokakban nem tudatosul a valódi probléma. A fizikai kereteken túl ugyanis a növekedésnek vannak kulturális határai. Ez ma a világ számára az egyik legfontosabb dilemma Vincent Liegey, a Francia Nemnövekedési Mozgalom (French Degrowth Movement) képviselője szerint.

– Tegyük fel, hogy a bővülés fizikailag a végtelenségig fokozható lenne, de mi az értelme? Vajon jól érezzük magunkat növekedésmániás, fogyasztásra és termelékenységre épülő világunkban, amelyet hosszú évek alatt felépítettünk? Az öngyilkosságok nagy száma, a válások gyakorisága, a depressziósok és a munkahelyükön boldogtalanok magas aránya azt mutatja, hogy nem. És nem csupán azért nem, mert a gazdasági és az ökológiai válság éppen egy időben zajlik, hanem azért sem, mert ezek konvergenciájaképpen politikai, kulturális, szociális és demográfiai krízissel nézünk szembe. Antropológiai válságban van a világ, amely rárakódik az emberiség mindennapjaira – vonta le a következtetést Vincent Liegey a Védegylet „Gazdaság helyben” című konferenciáján tartott előadásában.

A 2008-as válság kapcsán is egyértelművé vált, hogy a növekedésben gyökerező rendszerünk korlátos: buborékokon nyugszik, amelyek idővel kipukkadnak.

A nemnövekedési mozgalmak 4 szintje
1. Egyén Az egyes ember megváltoztatja a mindennapi életmódját. Máshogyan fogyaszt, máshogyan viselkedik, máshogyan gondolkodik. A materialista nézeteken túl az élet számos más területére is odafigyel.
2. Láthatóság Számos nemnövekedési mozgalom megjelenik a politikában, kapcsolatot épít a döntéshozókkal. Nem azért alakulnak fenntartható eszméket képviselő pártok, hogy választásokat nyerjenek. A lényeg az, hogy minél többen lássák és hallják a gondolataikat, ehhez pedig ma ez a legkézenfekvőbb út.
3. Kutatás A világ egyetemein műhelyek alakulnak, amelyekben önálló kutatási téma a nemnövekedés. Kutatók keresik az új, hosszú távon életképes társadalmi modelleket és az utat, ahogyan a mai társadalmi rendszer békés és demokratikus módon átléphet egy fenntartható, kívánatos struktúrába.
4. Közösség A jelenlegi rendszer peremén újfajta, helyi együttműködések, szociális rendszerek alakulnak. A konkrét megoldásokból rengeteg tapasztalatot nyerünk. A sikeres és kudarcot vallott projektek egyaránt tanulságosak.
Félregomboltuk

Amennyiben változatlanul hitelre – a termelés és a fogyasztás bővítésére – alapuló célok működtetik a gazdaságokat, nem számíthatunk másra, mint inflációra és újabb buborékokra, amelyek az eddigieknél is komolyabb sokkot okoznak majd, mutat rá Liegey, aki szerint erre utal a nyersanyagok árának mozgása is: a rézért például ma dupla annyit kell fizetni, mint három évvel ezelőtt. Eddig sem a növekedést ösztönző gazdasági mentőcsomagok, sem a megszorítások nem vezettek sikerre.

A nemnövekedési mozgalmak képviselői B tervről beszélnek.

– Ma a világ vezetői mentés címén arra költenek, hogy újabb buborékokat hozzanak létre. Ehelyett a regnáló rendszert alapjaiban kell újragondolni. A rosszul begombolt zakót előbb ki kell gombolni, azután lehet újragombolni – érvel Vincent Liegey.

Közgazdászok és ökológusok évek óta kritizálják a mára kialakult kapitalizmust és a demokráciákat, a bírálatokon túl azonban kevés a megvalósult jó példa. A nemnövekedési mozgalmak a békésen és demokratikusan megvalósuló relokalizációt, azaz a helyben termelést és fogyasztást tűzték zászlajukra. Az autonóm, lokális gazdaság elsősorban az élelmiszer-ellátás területén értelmezhető, de a mozgalom a későbbiekben a gazdasági és pénzügyi önellátásra is kiterjesztené a relokalizáció programját. Idetartozik az energiafogyasztás csökkentése és a megújuló energiaforrásokra való átállás is. Nem protekcionizmusról beszélnek, hanem helyi szinten megvalósítható, értelmes gazdasági modellről, amely nyitott és demokratikus.

– Nem kellenek adminisztratív korlátok. Az embereknek kell belátniuk, hogy nincs értelme spanyol paradicsomot importálni, ha az helyben, a saját közösségükben is megterem – magyarázza a francia mozgalom képviselője.

A világ számos országában meglévő nemnövekedési mozgalmak szerint a fenntartható társadalom fontos alapértéke a szolidaritás is. Szerintük a jelenlegitől lényegesen különböző világban nem a gazdasági növekedés, a GDP hajszolása jelenti a társadalom tagjai számára a legfontosabb célt, hanem a helyi közösségek megerősödése, a szolidaritás eszméjének előtérbe helyezése, valamint a közgazdaságtan haszonelvűségén túl a valódi emberi értékek és szükségletek, az általános jólét megteremtése.

Aki nem képes újabb javakat megszerezni, és növelni a fogyasztását, az nem lehet boldog ember, és az országok minőségét is egyértelműen a GDP növekedése jelzi. Még.
A mozgalmak alulról induló szerveződéssel hirdetik az új paradigmát, céljuk, hogy a világ önkéntesen és békésen térjen át a nemnövekedés társadalmára.

Buen vivir

Máshol felülről indult a kezdeményezés. Ecuador példája rámutat, hogy az embert, a szolidaritást és a természetet középpontba állító politika valóban sikeres lehet. Jaime Barberis, Ecuador budapesti nagykövete nyár elején a Budapesti Gazdasági Főiskolán beszélt az országban 2008-ban bekövetkezett szemléletváltás eredményeiről. „A demokrácia kiteljesítése mint a gazdasági növekedés gyorsításának eszköze – az ecuadori példa” című előadásában elmondta: 2008-ban új alkotmányt és 103 jogszabályt fogadtak el, amelyek megalapozták a „Buen vivir-t”, a természettel való harmonikus létezés paradigmáját. Ezzel Ecuador a jólét új alapjait helyezte le, amelyek az egyén és a közösségi csoportok méltóságán alapszanak, harmonikus együttélést hirdetnek a különböző népek, valamint az emberek és a természet között. A gyakorlatban a koncepció eltünteti az előítéletet és a kizsákmányolást az emberek között, a természet tiszteletét hirdeti, és fontos célkitűzése az egyensúly megőrzése. Épp az ellenkezőjét követi, mint amiben a modern nyugati társadalmak léteznek, ahol nincs egyensúly sem az emberek, sem a természet között. Többet vásárolunk, mint amire szükségünk van, lelkiismeret-furdalás nélkül kizsákmányoljuk a földet, a vizeinket és magukat az embereket, amikor a profitot hajszoljuk csupán az egyéni érdekeket követve.

A latin-amerikai országban alkotmányba foglalt új szemléletnek már az eredményei is látszanak. Politikailag és gazdaságilag stabillá vált, látványosan csökkent a szegénység, és nőtt a foglalkoztatottság. A Magyar Közgazdasági Társaság Nemzetközi Gazdaság Szakosztálya által szervezett konferencián Jaime Barberis elmondta: az elmúlt öt évben megduplázódtak az állami beruházások, és hozzávetőleg 650 ezer ecuadori került ki a szegénységből. Ehhez hozzátartozik az is, hogy az adófizetés kultúrájának népszerűsítésével sikerült a beszedett adókat megduplázni.

 

Véleményvezér

Lázár János hatalmas öngólja, a betiltott vonatinfó helyére egyre újabb verziók születnek

Lázár János hatalmas öngólja, a betiltott vonatinfó helyére egyre újabb verziók születnek 

A betiltás a digitális világban immár mulatság tárgya.
Semmi nem fog Magyar Péteren

Semmi nem fog Magyar Péteren 

Ezúttal komoly kihívóra lelt Orbán Viktor.
Ha valaki féláron szeretne friss gyümölcsöt csak Bécsbe kell kiugrania

Ha valaki féláron szeretne friss gyümölcsöt csak Bécsbe kell kiugrania 

Hol van már Magyarország egykori olcsósága.
A fideszes oligarcháknak már annyi pénzük van, hogy lebegő luxusvillára is jut Tihanyban

A fideszes oligarcháknak már annyi pénzük van, hogy lebegő luxusvillára is jut Tihanyban 

A luxizás magyar császára nagyot villantott.
Gázra lépett a MÁV, pontosság és tisztaság helyett propaganda

Gázra lépett a MÁV, pontosság és tisztaság helyett propaganda 

A MÁV biztosítja a késést, a sző valódi és átvitt értelmében egyaránt.
Újabb furfangot eszelt ki a kormány a szabad sajtó betiltására Hadházy Ákos szerint

Újabb furfangot eszelt ki a kormány a szabad sajtó betiltására Hadházy Ákos szerint 

Csökken a normativitása a magyar társadalomnak.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo