Biztos megéri a növekedésmánia?

Lehet-e sikeres egy üzlet, ha nem növekszik? Lehet-e boldogan élni egy olyan országban, amelyben a GDP nem szárnyal? A jelenlegi társadalmi és gazdasági modellben a válasz: nem. Egyre többen azonban látják, hogy ez a rendszer alapjaiban megkérdőjelezhető. Sőt, vannak, akik próbálnak máshogyan létezni. Az átmenet lassú.

Kép:PP archív

Társadalmunkban a siker kulcsa a növekedés. Ha egy cég nem képes folyamatosan többet és többet termelni, eladni, az vesztessé válik. Aki nem képes újabb javakat megszerezni, és növelni a fogyasztását, az nem lehet boldog ember, és az országok minőségét is egyértelműen a GDP növekedése jelzi. Még.

A bőrünkön érezzük

Az erőforrások korlátossága, a biológiai sokszínűség sérülékenysége, a klímaváltozás kézzelfogható, megtapasztalható következményekkel jár. A növekedés és a fenntarthatóság ellentmondása mindenkinek az életére hatással van, de sokakban nem tudatosul a valódi probléma. A fizikai kereteken túl ugyanis a növekedésnek vannak kulturális határai. Ez ma a világ számára az egyik legfontosabb dilemma Vincent Liegey, a Francia Nemnövekedési Mozgalom (French Degrowth Movement) képviselője szerint.

– Tegyük fel, hogy a bővülés fizikailag a végtelenségig fokozható lenne, de mi az értelme? Vajon jól érezzük magunkat növekedésmániás, fogyasztásra és termelékenységre épülő világunkban, amelyet hosszú évek alatt felépítettünk? Az öngyilkosságok nagy száma, a válások gyakorisága, a depressziósok és a munkahelyükön boldogtalanok magas aránya azt mutatja, hogy nem. És nem csupán azért nem, mert a gazdasági és az ökológiai válság éppen egy időben zajlik, hanem azért sem, mert ezek konvergenciájaképpen politikai, kulturális, szociális és demográfiai krízissel nézünk szembe. Antropológiai válságban van a világ, amely rárakódik az emberiség mindennapjaira – vonta le a következtetést Vincent Liegey a Védegylet „Gazdaság helyben” című konferenciáján tartott előadásában.

A 2008-as válság kapcsán is egyértelművé vált, hogy a növekedésben gyökerező rendszerünk korlátos: buborékokon nyugszik, amelyek idővel kipukkadnak.

A nemnövekedési mozgalmak 4 szintje
1. Egyén Az egyes ember megváltoztatja a mindennapi életmódját. Máshogyan fogyaszt, máshogyan viselkedik, máshogyan gondolkodik. A materialista nézeteken túl az élet számos más területére is odafigyel.
2. Láthatóság Számos nemnövekedési mozgalom megjelenik a politikában, kapcsolatot épít a döntéshozókkal. Nem azért alakulnak fenntartható eszméket képviselő pártok, hogy választásokat nyerjenek. A lényeg az, hogy minél többen lássák és hallják a gondolataikat, ehhez pedig ma ez a legkézenfekvőbb út.
3. Kutatás A világ egyetemein műhelyek alakulnak, amelyekben önálló kutatási téma a nemnövekedés. Kutatók keresik az új, hosszú távon életképes társadalmi modelleket és az utat, ahogyan a mai társadalmi rendszer békés és demokratikus módon átléphet egy fenntartható, kívánatos struktúrába.
4. Közösség A jelenlegi rendszer peremén újfajta, helyi együttműködések, szociális rendszerek alakulnak. A konkrét megoldásokból rengeteg tapasztalatot nyerünk. A sikeres és kudarcot vallott projektek egyaránt tanulságosak.
Félregomboltuk

Amennyiben változatlanul hitelre – a termelés és a fogyasztás bővítésére – alapuló célok működtetik a gazdaságokat, nem számíthatunk másra, mint inflációra és újabb buborékokra, amelyek az eddigieknél is komolyabb sokkot okoznak majd, mutat rá Liegey, aki szerint erre utal a nyersanyagok árának mozgása is: a rézért például ma dupla annyit kell fizetni, mint három évvel ezelőtt. Eddig sem a növekedést ösztönző gazdasági mentőcsomagok, sem a megszorítások nem vezettek sikerre.

A nemnövekedési mozgalmak képviselői B tervről beszélnek.

– Ma a világ vezetői mentés címén arra költenek, hogy újabb buborékokat hozzanak létre. Ehelyett a regnáló rendszert alapjaiban kell újragondolni. A rosszul begombolt zakót előbb ki kell gombolni, azután lehet újragombolni – érvel Vincent Liegey.

Közgazdászok és ökológusok évek óta kritizálják a mára kialakult kapitalizmust és a demokráciákat, a bírálatokon túl azonban kevés a megvalósult jó példa. A nemnövekedési mozgalmak a békésen és demokratikusan megvalósuló relokalizációt, azaz a helyben termelést és fogyasztást tűzték zászlajukra. Az autonóm, lokális gazdaság elsősorban az élelmiszer-ellátás területén értelmezhető, de a mozgalom a későbbiekben a gazdasági és pénzügyi önellátásra is kiterjesztené a relokalizáció programját. Idetartozik az energiafogyasztás csökkentése és a megújuló energiaforrásokra való átállás is. Nem protekcionizmusról beszélnek, hanem helyi szinten megvalósítható, értelmes gazdasági modellről, amely nyitott és demokratikus.

– Nem kellenek adminisztratív korlátok. Az embereknek kell belátniuk, hogy nincs értelme spanyol paradicsomot importálni, ha az helyben, a saját közösségükben is megterem – magyarázza a francia mozgalom képviselője.

A világ számos országában meglévő nemnövekedési mozgalmak szerint a fenntartható társadalom fontos alapértéke a szolidaritás is. Szerintük a jelenlegitől lényegesen különböző világban nem a gazdasági növekedés, a GDP hajszolása jelenti a társadalom tagjai számára a legfontosabb célt, hanem a helyi közösségek megerősödése, a szolidaritás eszméjének előtérbe helyezése, valamint a közgazdaságtan haszonelvűségén túl a valódi emberi értékek és szükségletek, az általános jólét megteremtése.

Aki nem képes újabb javakat megszerezni, és növelni a fogyasztását, az nem lehet boldog ember, és az országok minőségét is egyértelműen a GDP növekedése jelzi. Még.
A mozgalmak alulról induló szerveződéssel hirdetik az új paradigmát, céljuk, hogy a világ önkéntesen és békésen térjen át a nemnövekedés társadalmára.

Buen vivir

Máshol felülről indult a kezdeményezés. Ecuador példája rámutat, hogy az embert, a szolidaritást és a természetet középpontba állító politika valóban sikeres lehet. Jaime Barberis, Ecuador budapesti nagykövete nyár elején a Budapesti Gazdasági Főiskolán beszélt az országban 2008-ban bekövetkezett szemléletváltás eredményeiről. „A demokrácia kiteljesítése mint a gazdasági növekedés gyorsításának eszköze – az ecuadori példa” című előadásában elmondta: 2008-ban új alkotmányt és 103 jogszabályt fogadtak el, amelyek megalapozták a „Buen vivir-t”, a természettel való harmonikus létezés paradigmáját. Ezzel Ecuador a jólét új alapjait helyezte le, amelyek az egyén és a közösségi csoportok méltóságán alapszanak, harmonikus együttélést hirdetnek a különböző népek, valamint az emberek és a természet között. A gyakorlatban a koncepció eltünteti az előítéletet és a kizsákmányolást az emberek között, a természet tiszteletét hirdeti, és fontos célkitűzése az egyensúly megőrzése. Épp az ellenkezőjét követi, mint amiben a modern nyugati társadalmak léteznek, ahol nincs egyensúly sem az emberek, sem a természet között. Többet vásárolunk, mint amire szükségünk van, lelkiismeret-furdalás nélkül kizsákmányoljuk a földet, a vizeinket és magukat az embereket, amikor a profitot hajszoljuk csupán az egyéni érdekeket követve.

A latin-amerikai országban alkotmányba foglalt új szemléletnek már az eredményei is látszanak. Politikailag és gazdaságilag stabillá vált, látványosan csökkent a szegénység, és nőtt a foglalkoztatottság. A Magyar Közgazdasági Társaság Nemzetközi Gazdaság Szakosztálya által szervezett konferencián Jaime Barberis elmondta: az elmúlt öt évben megduplázódtak az állami beruházások, és hozzávetőleg 650 ezer ecuadori került ki a szegénységből. Ehhez hozzátartozik az is, hogy az adófizetés kultúrájának népszerűsítésével sikerült a beszedett adókat megduplázni.

 

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo