Ahogy arról cikkünk első részében beszámoltunk, a The New York Times kimerítő részletességgel számolt be arról, az amerikai Környezetvédelmi Hivatal hogy szorítja vissza az epidemiológiai vizsgálatok eredményeit döntéshozatalából, amikor a mezőgazdaságban használt vegyszerek engedélyezéséről van szó. 2000-es évekre olyan jelentős lett az epidemiológiai kutatások irodalma e téren, hogy többé nem lehetett ignorálni.
Néhány fő példa:
Csak 2015-re alakult ki az a helyzet, hogy ezeket a megállapításokat vagy következtetéseket elkezdte komolyan venni és döntéshozatali mechanizmusába integrálni az EPA. A glifozát-alapú növényvédőszerek értékelésekor már fontos szerepet játszottak ezek az epidemológiai kutatások. (A Monsanto Roundup-jában, ami a világ legjobban fogyó ilyen szere, szintén glifozát van.)
Jogerősen rákkeltő
Mi lett az eredmény? Végső soron ugyanaz, mintha rá se hederítettek volna. Az EPA K+F osztálya, úgy vélte, hogy a glifozát "valószínűleg" rákkeltő, míg a Rovarirtó Programért felelős osztály ennek ellenkezőjét mondta ki, vagyis nem karcinogén anyag. Nem rákkeltő hatású. Ez is lett a végső verdikt. Nemrég San Franciscóban precedens-értékű ítélet született, amikor a Monsantót 289 millió dollár bírság és kártérítés fizetésére ítélte a bíróság, amiért szere rákot okozott egy férfinak.
Az EPA újabban kapcsolatba lépett több korábbi epidemiológiai kutatás vezetőjével, adatokat kérve a kísérleti alanyokról. Ilyen kérést kapott a University of California Berkeley-ben és a Columbia University is, erősítették meg az egyetemek kutatói az amerikai napilapnak. A Columbia 2016-ban azt írta levélben az EPA-nak, hogy nem tud "további, egyénileg részletezett" adatokkal szolgálni úgy, hogy közben "megőrizze azok bizalmas jellegét" a kísérleti alanyok védelmében. Ez akadémiai nyelvezet arra, hogy az EPA kérését visszautasította az egyetem.
Gyógyszerek klinikai tesztjeinél az adatmegosztás a szabályozó szervvel -mely piacra engedi a terméket- megszokott és régóta fennálló jelenség, a tudósok azonban most attól félnek, hogy az EPA még több bizalmas személyes adatot akar kicsikarni az alanyokról, s amennyiben ezeket nem kapja meg, az átláthatóság elvét használva lehetetlenítse el e kutatásokat. Nemcsak úgy, hogy figyelmen kívül hagyja az epidemiológiai vizsgálatok revelációit, hanem azzal is, hogy többé nem társfinanszíroz ilyen kutatást.
Klórpirifosz
A The New York Times cikke felidézte, hogyan jelent meg 1998-ban egy hirdetés, mely egy kis extra pénzkeresetet kínált. Harminchat diák jelentkezett, s fejenként 460 dollárt kaptak azért, hogy zselékapszulákban a klópirifosz rovarirtó nyeljék le. Méghozzá az EPA által biztonságosnak ítélt szint háromszázszorosát(!), anélkül, hogy átfogóan tájékoztatták volna őket az egészségügyi kockázatokról. Ez persze etikátlan gyakorlat. A tesztet a Dow Chemical szponzorálta. Ezután be is haltak az ilyen felelőtlen vizsgálatok, mert az EPA betiltotta őket.
Csak Obama elnökségének utolsó hónapjaiban szánta rá végül az EPA vezetése magát arra, hogy pusztán epidemiológiai vizsgálatok alapján javasolja egy szert betiltását. Ez a klórpirifosz gyomirtó volt és a prenatális, vagyis a születés előtti károsodásokkal indokolta döntését a hivatal 2016-ban. A Columbia University és a New York-i Mount Sinai kórházban működő Icahn School of Medicine vizsgálataira hivatkoztak. A vegyipari lobbi reakció heves és agresszív volt. Megkezdődött a lobbizás, amint Trump került hatalomra.
Trump kemikáliabarát politikája
A Monsanto kritizálta az EPA felé a Roundup gyomirtóról szóló epidemiológiai kutatások következtetéseit, mint olyanokat, melyekről "köztudott, hogy hajlamosak ferdíteni." A Dow Chemical beküldött a hivatalnak egy jelentést, mely a cég szerint "bizonyítja", hogy ezek a kutatások "elégtelenek." Trump Scott Pruittot nevezte ki az EPA vezetőjévé, aki oklahomai főügyészként több tucatnyi EPA-döntést támadott meg az olajlobbi érdekeit képviselve.
Kinevezése után egy hónappal azonban mozgásba lendült a vegyipar javára. 2017 márciusában elutasította a klórpirifosz betiltására vonatkozó javaslatot, amit elődeitől örökölt meg. "A titkos tudomány kora az EPÁ-nál véget ér", jelentette ekkor nyilvánosan Pruitt.
Egy nappal e döntés bejelentése után Pruitt értekezletet tartott egy nagy rovarirtókereskedelmi szervezet vezetőivel. A The New York Times megszerezte a találkozó memóját. A legfontosabb napirendi pontok egyike az "epidemiológiai vizsgálatok politkája" volt a "klórpirifosz ügy" után. A klórpirifosz, mint vegyület az organofoszfátok családjába tartozik, akárcsak a szarin és az orosz fejlesztésű novicsok, vagyis az az idegméreg, amit idén Szergej Szkripal volt KGB-ügynök meggyilkolására vetettek be Angliában. (Az illető és lánya túlélte a támadást.)Az EPA amúgyis tele van az iparág egykori potentátjaival, ami felveti a részrehajlás és az összeférhetetlenség kérdését. Ez persze nem új jelenség, a Clinton-adminisztráció alatt is megszokott volt a különféle minisztériumokban.
Az új döntések is tükrözik ezt az összefonódást. A polgárok egészségét és a környezet védelmét felügyelő szerv egy ágyban van a szennyező iparágakkal. A The New York Times azzal a paranoid gondolattal nem játszik el, hogy az EPA újdonsült adatkérési vehemenciája talán arra szolgálhat, hogy idővel átjászaná ezeket a személyi adatokat a vegyipari cégek kezére.) Júliusban az atrazin gyomirtó anyag hatását elemezték: átnéztek majd elutasították 12 epidemiológiai kutatás eredményeit, melyeket a közelmúltban végeztek, s a gyerekkori leukémiával, valamint a Parkinson-kór kialakulásával hozták kapcsolatba a szert. A szer gyártója, a Syngenta ugyancsak azt állítja, "kicsi a valószínűsége", hogy terméke rákkeltő hatású volna. Az atrazin Európában 2004 óta be van tiltva.
(The New York Times)
