A családi ház tulajdonosok 54%-a energia-megtakarítás céljából újítja fel ingatlanát, de az építésszel terveztetők is elsősorban csak a kiviteli tervek elkészítését és az engedélyeztetésben való részvételt várják el a szakembertől, az anyagok beszerzésében való közreműködést már nem. Ennek eredménye pedig az, hogy az ingatlan megtervezett és kivitelezett energiahatékonysági teljesítménye jelentősen eltér egymástól, így a tulajdonos a fűtésszámlán keresztül akarata ellenére is tovább kénytelen költeni otthona melegére.
Az emelkedő energiaárak és a csökkenő reálkeresetek idején épületeink energiahatékonysági fejlesztése nem úri hóbort, hanem gazdasági kényszer, amely ráadásul lélegeztető gépen tartja az erősen gyengélkedő építőipart, hiszen napjainkban - a KSH adatai szerint - a felújítás céljából felvett lakossági hitelek állománya 2011-ben (25,5 milliárd forint) már meghaladta az új lakások építésére igényelt hitelek 23.7 milliárd forintot összegét. Az új építkezések visszaesését mutatja az is, hogy 2012 első kilenc hónapjában 6509 új lakás épült, 20 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A kiadott lakásépítési engedélyek száma 7794 volt, ami 12 százalékos csökkenést jelent a 2011. január-szeptemberi adatokhoz képest.
Felújítás: cél az energiahatékonyság
A Knauf Insulation kutatatása is ezt, az ingatlantulajdonosok által felismert szükségszerűséget igazolja, hiszen a felmérésben megkérdezett családi ház tulajdonosok döntő többsége, 54%-a energia megtakarítás, azaz a fűtésszámla csökkentése érdekében fogott a felújításba és csak ezt a szempontot követte a kényelem (36%), valamint az ingatlan esztétikai állapotának (30%) fejlesztése. A felújítás során a családi ház tulajdonosok 35%-a ablakcserét, 29%-uk fűtéskorszerűsítést, 28%-a tető, illetve padlás szigetelést, szintén 28%-uk homlokzati szigetelést, 25%-uk pedig tetőfelújítást, illetve ezek kombinációját végezte el a ház energiahatékonyságának javítása érdekében.
Mint a foci! Tényleg mindenki ért hozzá?
Egy önmagától kitekeredő üveggyapot padlásszigetelés felhelyezése nem igényel szakértelmet, de egy homlokzati szigetelés méretezése vagy a fűtéskorszerűsítés kialakítása és kivitelezése már igen. Éppen ezért volt a Knauf Insulation szakemberei számára is meglepő az a tény, hogy a felújításba kezdő családi ház tulajdonosok 2/3-a egyáltalán nem vesz igénybe építészt vagy tervezőt. Az esetek azon 1/3-ában, amikor azonban a tulajdonos építész vagy tervező segítségét kéri, a szakember szerepe elsősorban a kiviteli tervek elkészítésére és az engedélyeztetésre irányul, de az azokban meghatározott energiahatékonysági paramétereknek megfelelő építőanyagok és termék kiválasztásában már csak 10-ből 8 megrendelő kéri a szakember segítségét. A ma már széles körben és számtalan különböző felhasználási területre alkalmazható megfelelő szigetelés kiválasztása és alkalmazása ugyanakkor alapvető fontosságú a tervezett energiahatékonysági cél elérése érdekében.
Mennyi? 30! Mi harminc? Hát mi mennyi?
Pedig ha valahol, akkor a szigetelőanyagok kiválasztásában elkelne a szakértelem! A Knauf Insulation kutatásában megkérdezett családi ház felújítók 66%-a számára a szigetelőanyagok hőszigetelő képessége a legfontosabb szempont, ugyanakkor döntő hányaduk helytelenül vagy nem tudja, hogy mi a szigetelőanyagok legfontosabb tulajdonságainak jele, illetve, hogy annak alacsony vagy magas értéke-e a kedvező. A hővezetési tényező (lambda érték) fogalmával a megkérdezettek alig ötöde van tisztában - közülük is csak minden második tudja, hogy ez az érték annál jobb, minél alacsonyabb. A szigetelőanyagok hővezetési ellenállásának (R érték) fogalmát pedig mindössze 100-ból 2 felújító (!) ismeri. Ennek ellenére az esetek átlagosan 75%-ában a szigetelőanyagokat a megrendelő, vagyis az ingatlan tulajdonosa saját maga vásárolja meg.
És akkor jönnek a szakik! Vagy mégsem?
„Az építész által megtervezett és a kivitelező által megvalósított felújítások azonban sokszor nem a tulajdonos által elvárt megtakarítást eredményezik, vagyis az épület tervezett és valós energiahatékonysági teljesítménye jelentős mértékben eltér egymástól” – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója. „Ennek oka nem csak abban rejlik, hogy az ingatlantulajdonosok nem követik az építész szakemberek által kiszámolt és megtervezett műszaki specifikációkat, vagy saját maguk végzik a hőszigetelő rendszerek beépítését, de abban is, hogy e rendszereket egymással nem harmonizáló elemekből válogatják és állítják össze” – tette hozzá a szakember.
Mégsem érheti szó a ház elejét!
Habár a Knauf Insulation kutatatásának eredményei szerint a családi házat felújító ingatlantulajdonosok 72%-a még mindig polisztirollal szigeteli otthona homlokzatát, örömteli tény, hogy a megkérdezettek 57%-a komplett szigetelő rendszert alkalmaz a homlokzati hőszigeteléshez, amely már önmagában jelentős lépés a tervezett és a megvalósult rendszerek energiahatékonysága közötti különbség csökkentése terén.