A globális felmelegedés, a dízel-válság közepette fokozott erővel folynak a kutatások annak kiderítésére, hogyan lehet a környezetszennyező olajtermékek helyett más, megújuló üzemanyaggal hajtani a járműveket, gépeket.
Már a 2000-es évek elején felmerült a „biodízel”, a növényi eredetű üzemanyag, amelynek előállításával az Egyesült Államokban elsősorban növényi olajban gazdag termékekből próbálkoztak, mint a szója vagy a pálmaolaj. E módszer nagy akadálya, hogy olyan, öntözött földterületeket igényel, amelyeket fontosabb élelmiszer-termelésre felhasználni, különösen olyan országokban, ahol kevés a termőföld és nagy az élelmiszer-szükséglet.
Ezért fordultak a kutatók az olyan egysejtű élő szervezetek felé, mint az alga és a baktériumok. A sós vízben élő algák képesek olaj előállítására, míg baktériumok fel tudnak szabadítani a növényi hulladékokban rejlő energiát.
A kezdeti tapogatódzások után az újabb tudományos és technikai vívmányok lehetővé tették és
Ahhoz, hogy a módszer valóban gazdaságos legyen, növelni kell az algák olajtermelő képességét. Ehhez a sejt- és a gén-sebészet vívmányai nyitnak utat. Alkalmazásukkal optimalizálni lehet a fotoszintézist, amellyel az algák olajat állítanak elő.
A bonyolult feladat megoldásában már értek el eredményeket, de további laboratóriumi és gyakorlati kísérletekre van szükség megállapítani: hogyan lehet mezőgazdasági termelésre alkalmatlan területeken, főként sós víz felhasználásával, algatelepeket működtetni.
Az ExxonMobil kutatói szerint 2025-re lesznek képesek napi 10.000 hordó alga-alapú biodízel előállítására. Ez csak a kezdet lesz az úton, amely világszerte működő algatelepek létesítéséhez vezet.
(Forrás: ExxonMobil)
