„Noha az energetikai tárgyú törvények márciusi módosításának a kormány részéről megfogalmazott motivációi elfogadhatók, a részletek kidolgozása és a gyakorlatba ültetése számos problémát vet fel, és az ezek megoldására rendelkezésre álló idő egyre fogy" - állapította meg Bercsi Gábor, a Magyar Kapcsolt Energia Társaság (MKET) elnöke a társaság által ma tartott sajtótájékoztatón.
Mint ismeretes, a parlament márciusban elfogadta a távhőárak befagyasztását, valamint hogy július 1-től a kapcsoltan termelők kikerüljenek a kötelező áramátvételi tarifa (KÁT) rendszeréből, és ehelyett távhő alapú támogatási rendszer lépjen életbe. Ez azonban komoly feladat elé állítja a rendeletalkotókat, és számos, feloldhatatlannak tűnő dilemmával is szembetalálja magát a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. A kapcsolt energiatermelők gazdaságos működése a korábbi áramoldali támogatás megszűntetésével és a távhőárak egyidejű befagyasztásával megkérdőjeleződött. Ez a fűtési és a használati melegvíz célú távhőellátás biztonságát is fenyegeti egyes településeken. Az MKET elnöke szerint „láthatóan komolyan foglalkoztatja a megoldás a minisztériumot, ezért merült fel a stratégiai gáztartalékból való értékesítés, és ezért is írták ki a hőalapú kalkulációs modell elkészítésére a tendert."
Ahhoz, hogy a piaci szereplők gazdaságilag megalapozott gázszerződéseket köthessenek, elengedhetetlen, hogy legkésőbb május 15-ig megismerjék a kedvezményes gázellátás részleteit. Ez azonban csak egyike a szoros határidőknek, a tisztázásra váró kérdéseknek. Ráadásul az átmenetileg olcsóbb gáz csupán időlegesen kompenzálja a termelők veszteségeit, hosszútávon nem megoldás.
Ezért a Magyar Kapcsolt Energia Társaság - bízva a minisztérium részéről mutatott tárgyalókészség további fennmaradásában - maga is javaslatcsomagot készített elő, és nyújtott be az illetékes államtitkárnak. A javaslatcsomag kidolgozásához a Boston Consulting Group-ot (BCG) kérte fel tanácsadónak, hogy vizsgálja meg, mely területeken, és milyen változók képezhetik alku tárgyát. A BCG elemzésére alapozva kívánt az MKET javaslatot tenni a paraméterek olyan halmazára, mely egyszerre elégíti ki a társadalmi igényeket, a kormány célkitűzéseit, ugyanakkor a kapcsoltan termelők túlélését is biztosítja. A javaslatcsomag 6 területen, közel 50 változót érintően fogalmazza meg az MKET elképzeléseit. Az inkább csak a szakmai közönség számára érthető javaslatcsomag egyszerre tartalmaz az árbevétel kiszámíthatóságát nyújtó elemeket, a kalkulációk szakszerűségére és határidőben való elkészülésére elvárt garanciákat, illetve a megtérülést segítő adókedvezményeket. Az MKET véleménye szerint az ezek révén jelentkező kompenzáció kielégítő mértékű ahhoz, hogy a távhőszolgáltatás biztonsága fennmaradjon az egyes városokban. „A BCG elemzésének fontos következtetése az is, hogy az általunk régóta szorgalmazott kapcsolt bizonyítvány bevezetése most az időszerű, és 2011. október 15-ig kivitelezhető." - mondta Bercsi Gábor. Az MKET szerint, amennyiben csak 2013-ban vezetik be a kapcsolt bizonyítványt - ahogy a hivatalos tervek szólnak - akkor addig még legalább féltucatszor kell felülvizsgálni az átmeneti intézkedéshez kapcsolódó támogatási és megtérülési számításokat, és ennyiszer fenyegeti gyökeres változás a fogyasztókat és az iparági érintetteket. Ezzel szemben a kapcsolt bizonyítvány rendszere hosszútávon fenntartható pályára állítaná a kogenerációs erőművek kínálatát, igazodva a piaci energiaigényekhez.
