Minél kevésbé igényel fosszilis energiahordozókat a jármű alapanyagainak legyártása, annál zöldebb és környezetkímélőbb a négykerekű. Minél könnyebb az autó, annál energiahatékonyabb a meghajtása.

Ezt a két célt tartották szem előtt a hollandiai Eindhoven University of Technology diákjai, akik előálltak egy olyan autóval, mely javarészt biológiailag lebomló anyagokból áll.

Tévképzetek

Az emberek többségének fejében a környezetbarát autó fogalma az üzemanyaggal van kapcsolatban. Rendszerint a hibridautókat vagy az elektromos autókat értik ezalatt, illetve a motorok üzemanyag-hatékonyságát, melynek növelésére sok helyütt törvényileg kötelezik a gyártókat.

Pedig az alapanyagában eltérő autók is zöld válaszok tudnak lenni a jövő közlekedésének ökológiai kihívásaira. A hagyományos autók acélból állnak, egyes gyártók könnyebb anyagokkal, alumíniummal és karbonrostokkal (azaz szénszálakkal) próbálták részben kiváltani az acélt.

Ha súlyban könnyebb alternatívát tudnak találni a mérnökök, akkor kevesebb energia kell az autó meghajtásához, vagyis jobb a jármű energiahatékonysága. Csakhogy az alumínium és a szénszál előállítása ötször annyi energiát igényel, mint az acélé. Vagyis amit nyerünk a meghajtás hatékonyságával, azt elveszítjük a gyártási folyamatban.

Len és cukorrépa

Az eindhoveni egyetem diákjai Lina névre keresztelték autójukat, melynek alvázát, karosszériáját és belsejét is lengyantából állították elő. (A len előnye, hogy mérsékelt éghajlati övben is termeszthető.) A lengyantát cukorrépából készített bioműanyaggal elegyítették.

Az így létrejött anyag sűrűség-súly hányadosa nagyjából megegyezik az üvegszáléval. Csak a kerekek és a rugózat nem készült bioanyagból. A kocsi mindössze 310 kilót nyom és akkumulátorokkal működik. Végsebessége azonban mindössze 80 kilométer/óra.

A holland közlekedési hatóság már megadta az útrabocsátási engedélyt a járműnek, habár az ütközési tesztek még hátravannak, ezért pontosan még nem tudni, mennyire bírja a biomatéria a nyomást és ütődést.

Hogy nemcsak néhány mérnökhallgató agymenéséről van szó, hanem iparági tendenciáról, K+F-trendről, azt jól jelzi, hogy Japánban cellulóz felhasználásával igyekeznek autót készíteni, a Ford pedig a bambusznád alkalmazásával kísérletezik.

(WEF)