A Nemzetközi Valutaalap (IMF) nyilvánosságra hozta kalkulációját a benzin- és gázártámogatásokról. E szerint a kormányok összesen 5,3 billió (angolul trillion: 1012) dollárt költenek e célra.

Az élen az USA jár, ezt követi Oroszország, az EU, India és Japán, jelentette a Reuters. Számos ország ugyanakkor a közelmúltban csökkentette az ártámogatást, hogy az árak legalább valamelyest szinkronban legyenek a nemzetközi árszinttel. Ez történt Egyiptomban, Indonéziában és Jordániában.

Az ártámogatás lényege, hogy a vevők a bekerülési költségen alul vásárolhatják meg a fosszilis energiahordozót, a különbözetet az állam fizeti.

Bőkezű támogatások
(fotó: freeimages.com)

Meg kell jegyezni azonban, hogy IMF látszólag tágan értelmezi a dotáció, illetve támogatás (subsidy) fogalmát. Amikor a szervezet azt említi, hogy Kína elmulasztotta áthárítani több mint 1 milliárd fogyasztójára a fosszilis energiafogyasztásból eredő természeti károk árát (vagyis kifizettetni a lakossággal az externáliákat), akkor tulajdonképpen a bírságolás és/vagy zöld adóztatás hiányát is támogatásnak tudja be. Mert ennyi költségtől mentesülnek a polgárok.

Az IMF a "nem fair adókedvezményeket" szintén ideszámítja, olyan adónemeket, melyek a fosszilis fogyasztást teszik könnyebbé, s a légszennyezést serkentik. Mi több, a kalkuláció magában foglalja a környezetszennyezésből eredő haláleseteket is. (Hogy ezt hogyan "árazták be", azt a jelentésben való alaposabb kutakodás után lehetne kisilabizálni...)

Kína végső soron 2,3 billió dollárnyi támogatással járul hozzá az 5,3 billiós globális végösszeghez. Az energiatámogatások tehát messze túlszárnyalják az egészségügyre fordított állami költéseket, figyelmeztetett az IMF két közgazdásza, Benedict Clements és Vitor Gaspar.