A fogyasztói magatartás és szemlélet átalakítására van szükség azért, hogy nőjön az erőforrások felhasználásnak hatékonysága, illetve azért, hogy a termelésben kevesebb nyersanyagot használjanak fel, s kevesebb hulladék képződjön. Ez együtt jár olyan termelési rendszerek létrehozásával, amelyek csökkentik a hulladék mennyiségét, vagy amelyek többet termelnek kevesebből. V. Németh Zsolt a Földművelésügyi Minisztérium (FM) környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkára a Piac&Profit által szervezett Magyar Fenntarthatósági Csúcs 2014 című konferencián közölte: ágazatok helyett gondolkodjunk rendszerben, mely magában foglalja mindazokat a folyamatokat és infrastruktúrákat, amelyek összefüggenek az emberi tevékenységek számára nélkülözhetetlen erőforrásokkal, tevékenységekkel.
A megújuló energia szektor, mint az államtitkár hangsúlyozta, az unióban 2000 és 2008 között 1,2 millió munkahelyet hozott létre, ami 2,7 százalékos növekedés ezen a területen. Hozzátette: 2020-ig a hulladékgazdálkodás és újrafeldolgozás területén mintegy 400-700 ezer, az egész szektorban pedig 1,4-2,8 millió új munkahely jöhet létre az unióban. Megjegyezte, ha uniós szinten 20 helyett 30 százalékos üvegházhatású gázkibocsátás csökkentést vállalnának, akkor ennél háromszor több, 6 millió új munkahely jönne létre. Ezzel harmadával csökkenne az uniós munkanélküliség – tette hozzá.
A konferencia előadásairól szóló összefoglalónkat itt találja.
Az államtitkár elmondta azt is, hogy az Európai Bizottság júliusi, erőforrás-hatékonyság növeléséről szóló közleményében kifejtette a körkörös gazdaság koncepcióját. Az elgondolás lényege, hogy a szokványos lineáris gazdaság, nyersanyagból hulladékot képező folyamata helyett a lehető legtovább tartsák körforgásban a természeti erőforrásokat, minimalizálják a hulladékká váló nyersanyagok mennyiségét – húzta alá. Ez a szemlélet alapvető változásokat követel a gazdaságban, már a termék tervezésekor, a gyártási folyamatban, vagy a fogyasztói választásokban – jegyezte meg.
Habár a mostani lineáris gazdasági modellben is vannak még lehetőségek az erőforrás hatékonyság javítására, a hosszú távú megoldás csakis a körkörös gazdaságra való áttérés lehet. Ennek érdekében 2025-től tilos a műanyag, a fém, az üveg, a papír és karton, az egyéb biológiai lebomló hulladék lerakása. Az ártalmatlanításra kerülő hulladékok mennyisége nem haladhatja meg a települési hulladékmennyiség 25 százalékát. A csomagolási hulladékok újrafeldolgozási arányát 70 százalékra kell emelni. 2030-tól pedig tilos bármilyen, nem maradék hulladék lerakása. Az ártalmatlanításra kerülő hulladékok mennyisége nem haladhatja meg a települési hulladékmennyiség 5 százalékát.
Jól felfogott érdekünk, hogy már a 2020-as pályázati programozási időszakban is a körkörös gazdasági modellnek megfelelően alakítsuk ki többek között a hulladékgazdálkodási támogatási rendszerünket - mondta. Az államtitkár szerint a jövőkép egy újra feldolgozó társadalom, illetve a környezeti elemeket kímélő hulladékkezelés. El kell érni azt, hogy a hulladékra a társadalom, mint erőforrásra tekintsen – hangsúlyozta, mert a hulladék gazdasági veszteség is.
A hulladékgazdálkodás alapvető célkitűzése, hogy a hulladék képződés és kezelés egészségre és környezetre gyakorolt káros hatásait megelőzze, illetve csökkentse, egyúttal járuljon hozzá a természeti erőforrások felhasználásának csökkentéséhez, felhasználásuk hatékonyságának növeléséhez. Az elmúlt időszak legjelentősebb változása a hulladékgazdálkodás területén a 2008/98/EK sz. hulladék keretirányelv (HKI) nemzeti jogba történő átültetése. Ennek eredményeként megszületett a hulladékgazdálkodás új törvényi és végrehajtási rendeleti szintű szabályozása. Ez magába foglalta a hulladékgazdálkodás intézményrendszere és a közszolgáltatás átalakítását, továbbfejlesztését. A hulladékirányelv végrehajtására elkészült a 2014-2020. évekre szóló Országos Hulladékgazdálkodási Terv és a részét képező Országos Megelőzési Program. A jogszabályi változások nyomán lehetővé válik, hogy teljesüljenek HKI előírásai az egyes hulladékáramok újrahasználati, újrafeldolgozási, anyagában történő hasznosítási és lerakási arányaira vonatkozóan.
A környezeti és energiahatékonysági operatív programban összesen 1118 milliárd forint áll rendelkezésre. Ebből a települési vízellátásra, szennyvízkezelésre a forrásoknak a 33 százaléka, a klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra a 28 százaléka, az energiahatékonyság növelésére pedig a 26 százaléka jut – ismertette az államtitkár. A körkörös gazdaság elérése érdekében egyes uniós jogszabályok módosítása is szükséges, a jogalkotási javaslatok javarészt a hulladék-keretirányelvre, a hulladéklerakó-irányelvre, valamint a csomagolási és csomagolóanyag-irányelvre vonatkoznak.
