brit Carbon Disclosure Project (CDP) nonprofit szervezet 570 város energiahasználatáról gyűjt adatokat, illetve az áramfogyasztás forrásairól. Adataik szerint világszerte 101-re nőtt azon városok száma, melyek energiaigényüknek legalább 70 százalékát fedezik megújuló forrásokból, vagyis 2015 óta majdnem megduplázódott az ilyen települések száma, hiszen 2015-ben még csak 42 ilyen várost tudtak felmutatni. További 22 város érte el az 50 százalékos szintet e téren.
A jó hír az, hogy a városok már nemcsak át akarnak állni a megújulókra, hanem át is tudnak állni rájuk, foglalta össze a trendet a CDP egyik munkatársa a The Guardian angol napilapnak.
Amikor 2017 közepén Donald Trump bejelentette, hogy kilépteti az USA-t a párizsi klímaegyezményből, világszerte 7400(!) polgármester fogott össze többféle koalícióban, hogy bejelentsék, ők városukat továbbra is a klímaegyezmény hatálya alá tartozónak tekintik.
fotó: flickr / fl85
- 42 város: 100 %
- 59 város: 70 %
- 22 város: 50 %
Burlington polgármestere szerint az átállás, mely már 2015-ben megtörtént, kedvezően serkentette a helyi gazdaságot.
Amerika-szerte 58 város és település vezetése határozta el, hogy idővel 100 százalékban megújulókból fogják működtetni a várost. Köztük van Atlanta és San Diego is.
Angliában 84 a hasonló elhatározást tevő városok száma (2050-re vállalták e cél elérését), köztük megtalálható Liverpool, Dagenham, Bristol és Peterborough.
Világszerte jelenleg már 42 város működik teljes egészében megújulókkal, többségben -szám szerint harminc- Dél-Amerikában, ahol sok a vízerőmű.
2017 első hat hónapjában Dél-Amerikában a városok 183 millió dollárt fektettek megújuló energiás beruházásokba, Afrikában 236 milliót dollárt, míg Európában 1,7 milliárd dollárt. Ez azért is örvendetes, mert van még mit fejlődnie az EU-nak: az öreg kontinensen a legalacsonyabb a megújulókkal működő városok száma (a 101 városnak mindössze 20 százaléka európai).
