A vidék radikális változáson ment keresztül a rendszerváltás óta. A globalizált piaci verseny következtében a helyi közösségekben válságjelenségek mutatkoztak. Ezek hatására és a városi lét "könnyebbségei" miatt felerősödött a népesség elvándorlása a fejlettebb térségek, térségi központok és leginkább a főváros felé. A vidékfejlesztés fő feladata tehát a vidéki népesség helyben tartása, egyben vonzó élet- és munkakörülmények létrehozása.
Mindez nemcsak Magyarországra, hanem egész Európára jellemző. A jobb munkalehetőségek miatt számos fiatal választja a nagyvárosi létet Franciaországban, Belgiumban, Nagy-Britanniában és Németországban egyaránt. Az unió óriási összegeket fordít arra, hogy ez a folyamat lelassuljon, s mihamarabb szűnjön meg, mert félő: elnéptelenedik a vidék.
Szinten tartás helyett fejlesztés
Az Európai Bizottság 2007. szeptember 19-én hagyta jóvá a 2007-2013-as időszakra vonatkozó Új Magyarország Vidékfejlesztési Programot (ÚMVP).
Az ügyvezető igazgató szerint a fejlesztéshez az unió költségvetési időszakának végéig mintegy 100 milliárd forintra lesz szükség. Ebből a pénzből mintegy 220-230 milliárd forintra rúgó fejlesztés valósulhat meg az ágazatban. A szakember úgy vélte, hogy elsősorban a technikai, technológiai fejlesztést kell elvégezni, emellett azonban szükség van a gyümölcstermesztés területén a szerkezetváltásra, azaz a korszerű fajták telepítésére és az elöregedett ültetvények cseréjére.
A zöldségtermesztésben a minőségi áru előállítása érdekében elsősorban a fedett területek arányát kell növelni. E területről jelenleg mintegy 400 ezer tonna termést takarítanak be átlagosan évente. Ez a mennyiség a szakember szerint évi 600-800 ezer tonnára növelhető, azaz a fedett területek aránya akár meg is duplázható.
A termelés színvonalának korszerűsítése mellett jelentős összegeket kell majd fordítani a csomagolási és logisztikai háttér megteremtésére, valamint a piacra jutást segítő marketingtevékenység ösztönzésére is. A jó termés érdekében ki kell alakítani egy modern szaktanácsadói hálózatot is.
2013-ig közel háromezer milliárd forintot használhat fel a magyar vidék és agrárágazat, ami az összes Magyarországra érkező uniós forrás egyharmada. A tárcavezető tájékoztatása szerint Magyarország az egyetlen tagállam, amely egyetlen centet sem hagyott bent az előcsatlakozási forrásokból. Azt a csaknem 50 milliárd forintot ugyanis, amit nem tudtunk korábban felhasználni, hozzáadták az újabb támogatásokhoz. 1300 milliárd forinthoz pályázati úton lehet hozzájutni, 1500-1600 milliárd forint pedig a közvetlen támogatás.
Az összeg 48 százalékát műszaki, technikai, technológiai fejlesztésre lehet fordítani. Az agrár-környezetgazdálkodás a rendelkezésre álló fejlesztési pénz 32 százalékát kapja, a vidéki életminőség javítására - mindenekelőtt munkahelyteremtésre - a források 17 százalékát lehet fordítani. A fennmaradó hányad a programok végrehajtásához biztosított technikai segítségnyújtást finanszírozza.
Kertészet és új magyar falu
Jövőre az ÚMVP elsősorban a kertészeti ágazat számára nyújt fejlesztési lehetőségeket. A miniszter szerint a következő hat évben a kétszeresére nő az üvegház- és fóliaterület, Magyarország ugyanis a térség zöldség-gyümölcs ellátójává kíván válni. A tárca a kertészet fejlesztésére összesen 40-50 milliárd forintot szánna - ebbe beleszámít a pályázók önrésze is -, melynek révén 100 milliárdnyi, részben termelésnövelő beruházás valósulhatna meg.
Idén számos más támogatási jogcímet is meghirdetnek, így az ÚMVP 60-70 tervezett programjából már 40-45 elérhetővé válik. Az újabb programokkal a minisztérium a tervek szerint mintegy 250 milliárd forintnyi támogatást kötne le 2008-ban.
Az uniós költségvetési időszak végéig, vagyis 2013-ig 4000-5000 milliárd forint forrása lesz a most induló Új Magyar Falu programnak a magyar vidék európai szintre fejlesztésére, közpénzekből több mint 2000 milliárd forint áll majd rendelkezésre hozzá, az egyes fejlesztési projektek megvalósításához pedig 20-50 százalékos önerő szükséges majd. A szakértők számítása szerint így a vidéki térségekben minden egyes faluban átlagosan tíz beruházás valósulhat meg, amely vagy munkahelyet teremt, vagy a település fejlesztésével járul hozzá a vidéki élet jobbá tételéhez.
A program súlypontjait ezért úgy határozták meg, hogy a megvalósuló beruházások főként a munkahelyteremtést, az esélyegyenlőség - azaz a minőségi közszolgáltatásokhoz való hozzájutás lehetőségének - javítását, valamint a természeti értékek megőrzését, a helyi kulturális örökség védelmét és a hagyományok megőrzését szolgálják. A mezőgazdasági üzemek korszerűsítésére, például az állattartó telepek modernizálására, a gépek és a technológiai berendezések, valamint az informatikai eszközök megújítására 624 milliárd forint áll majd rendelkezésre.
Mire mennyit költhetünk?
A program keretében a mezőgazdasági termékek értéknövelésére - az élelmiszer-feldolgozás korszerűsítésére, illetve a bioüzemanyagok előállításának támogatására - mintegy 66 milliárd forint fordítható. A fiatal gazdálkodók tevékenységének megkezdéséhez mintegy 9 milliárd forint, az úgynevezett gazdaságátadás támogatására pedig további 7 milliárd forint költhető. A vidéken indítandó vállalkozások támogatásához további 100 milliárd forint áll majd rendelkezésre. A vízgazdálkodás fejlesztéséhez 59 milliárd forintra pályázhatnak majd az e területen tevékenykedők. A kedvezőtlen adottságú térségek segítésére pedig több mint 35 milliárd forint jut. Az innováció ösztönzésére 227 milliárd forintot lehet fordítani. Ezek az összegek közvetlenül vagy közvetve a vidéki munkahelyteremtést ösztönzik.
Az esélyegyenlőség megteremtésére - azaz a vidéken élők lehetőségeinek a városiakéhoz közelítésére - több mint 1000 milliárd forint fordítható majd összességében. Ebbe a körbe tartozik az úgynevezett integrált közösségi szolgáltató terek kialakítása, amelyek támogatására 27 milliárd forint áll rendelkezésre. Az óvodai nevelés és az alapfokú oktatás magas színvonalának biztosítására 140 milliárd forintot lehet költeni. Út- és közlekedésfejlesztésre mintegy 600 milliárd forint költhető, amelyből 56 milliárd forint jut a kerékpárutak fejlesztésére. A vasúthálózat és a tömegközlekedési szolgáltatások támogatására közel 385 milliárd forint áll rendelkezésre. A települések közötti együttműködés erősítésére - a LEADER program megvalósítására - 6 milliárd forint költhető.
A vidéki életminőség javítására - ideértve a közúti közlekedés javítását, a szabadidős létesítmények építését, a hulladékgyűjtők felállítását, a parlagfűirtást is - több mint 200 milliárd forint jut majd. A természeti értékek megőrzésére - például erdősítésre, erdők karbantartására - mintegy 100 milliárd forintot szánnak, a kulturális örökség védelmére -hagyományőrzésre, a falusi turizmus támogatására és tájházak kialakítására - pedig mintegy 220 milliárd forintot, amelyből a falusi turizmus fejlesztését 175 milliárddal lehet támogatni. A vidékfejlesztési tárca szakállamtitkára szerint az Új Magyar Falu program megvalósulása esetén a vidéki térségek számára jó esély teremthető az átlagos nyugat-európai fejlettségi szint eléréséhez.
Megjelent a Piac és Profit magazin januári számában.
