Közpénzekből a programra több mint kétezer milliárd forint áll majd rendelkezésre, az egyes fejlesztési projektek megvalósításához pedig húsz-ötven százalékos önerő szükséges majd. A szakértők számítása szerint így a vidéki térségekben minden egyes faluban átlagosan tíz beruházás valósulhat meg, amely vagy munkahelyet teremt, vagy a település fejlesztésével járul hozzá a vidéki élet jobbá tételéhez.
Az Új Magyar Falu program súlypontjait ezért úgy határozták meg, hogy a megvalósuló beruházások főként a munkahelyteremtést, az esélyegyenlőség - azaz a minőségi közszolgáltatásokhoz való hozzájutás lehetőségének - javítását, valamint a természeti értékek megőrzését, a helyi kulturális örökség védelmét és a hagyományok megőrzését szolgálják. A tervek megvalósításának finanszírozását az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program és az Új Magyarország Fejlesztési Terv forrásai biztosítják. (A versenyképességet szolgálja, hogy egyre több kistelepülésen elérhető az internet, sőt, van ahol ingyen adja az önkormányzat.)
A bioüzemanyag-gyárakat is támogatják
Az Új Magyar Falufejlesztési Program keretén belül a mezőgazdasági üzemek korszerűsítésére, például az állattartó telepek modernizálására, a gépek és az technológiai berendezések, valamint az informatikai eszközök megújítására 624 milliárd forint áll majd rendelkezésre. A mezőgazdasági termékek értéknövelésére - az élelmiszer-feldolgozás korszerűsítésére, illetve a bioüzemanyagok előállításának támogatására - mintegy 66 milliárd forint fordítható. (Nemrég EU-s és hazai forrásból megvalósult, négy település szennyvízkezelését megoldó folyékony hulladékkezelőt adtak át Zselickisfaludon.)
A fiatal gazdálkodók tevékenységének megkezdéséhez mintegy 9 milliárd forint, az úgynevezett gazdaságátadás támogatására pedig további 7 milliárd forint fordítható.
A vidéken indítandó vállalkozások támogatásához további 100 milliárd forint áll majd rendelkezésre, a vízgazdálkodás fejlesztéséhez pedig 59 milliárd forintra pályázhatnak majd az e területen tevékenykedők. A kedvezőtlen adottságú térségek segítésére pedig több mint 35 milliárd forint jut, míg az innováció ösztönzésére 227 milliárd forintot lehet fordítani. Ezek a pénzösszegek közvetlenül vagy közvetve a vidéki munkahelyteremtést ösztönzik.
Milliárdok a felzárkóztatásra
Az esélyegyenlőség megteremtésére, azaz a vidéki környezetben élő emberek lehetőségeinek a városiakéhoz közelítésére több mint ezermilliárd forint fordítható majd. Ebbe a körbe tartozik az úgynevezett integrált közösségi szolgáltató terek kialakítása, amelyek támogatására 27 milliárd forint áll rendelkezésre.
Az óvodai nevelés és az alapfokú oktatás magas színvonalának biztosítására 140 milliárd forintot lehet költeni. Út- és közlekedésfejlesztésre mintegy 600 milliárd forint költhető, amelyből 56 milliárd forint jut a kerékpárutak fejlesztésére. A vasúthálózat és a tömegközlekedési szolgáltatások támogatására közel 385 milliárd forint áll rendelkezésre. A települések közötti együttműködés erősítésére - a LEADER program megvalósítására - 6 milliárd forint költhető.
A vidéki életminőség javítására, ideértve a közúti közlekedés javítását, a szabadidős létesítmények építését, a hulladékgyűjtők felállítását, a parlagfűirtást is, több mint kétszáz milliárd forint jut majd. A természeti értékek megőrzésére - például erdősítésre, azok karbantartására - mintegy százmilliárd forintot szánnak, a kulturális örökség védelmére, vagyis hagyományőrzésre, a falusi turizmus támogatására, és tájházak kialakítására pedig mintegy 220 milliárd forint jut, amelyből a falusi turizmus fejlesztését 175 milliárd forinttal lehet támogatni.
