Az államtitkár az Ernst and Young legfrissebb felmérését idézve közölte: Magyarországon a külföldi tőkebeáramlás mindössze 4 százaléka jutott a kutatás-fejlesztési ágazatba 2001-2005 között. Ezekkel a ráfordításokkal az Európai Unió tagállamai közül 10. helyen állunk, az összes innovációs ráfordításból 3 százalékkal részesedve.
A külföldi tőkén belüli innovációs részarányt legalább a 7 százalékos uniós átlagig kellene emelni. 2006-2007-ben minden bizonnyal javul az innovációs ráfordítási arány, erre vonatkozó összesítés azonban még nem készült.
K+F uniós pénzből?
Az államtitkár szerint a vállalati innovációs ráfordítások bővítését elsősorban az elkövetkező hét évben rendelkezésre álló európai uniós pályázati támogatásokból lehet segíteni. A fejlesztéseket előremozdíthatja az állami befektetés-ösztönzési és kutatás-fejlesztési intézmények együttműködése is.
A vállalati alapkutatásokra nem érdemes koncentrálni, mert azokat az anyacégek általában saját országukban végzik. Az alkalmazott kutatások, az alapkutatások piaci adaptációját viszont már a helyi cégekhez telepítik.
A választásnál a kutatók, kutatóhelyek minősége számít, valamint az a komplex infrastruktúra, amit a környezet élhetőségével lehet legjobban jellemezni - mondta Garamhegyi Ábel. Magyarországon főként a szoftveripar és a gyógyszeripar területén jellemzők a vállalati kutatások, de az autóipar sem elhanyagolható jelentőségű.
Az Új Magyarország Fejlesztési Tervben 690 milliárd forintot szánnak gazdaságfejlesztési célokra, ebből első helyen áll a prioritások között a kutatásfejlesztés, amelyre a tervek szerint 268,5 milliárd forint áll majd rendelkezésre
